Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 szántani nem lehetett jól, Oktober utóján lett eső de nagyon hideg eső azután ho,51 szántani vetni nem lehetett, November utóján vetették sárba, ki még úgy maradt, némelyek Febrúáriúsba vetettek ősz52 búzát, 59be, azez évbé közép szerű lett, anya széna kevés, sarju lett 1859 Januáríus nedves volt. Február Márcziús száraz József napra elvégeztük aszántást a tájba hideg száraz szelek fújtak nagy mértékbe Áprillis avval kezdődött 19kén 20díkán is nagyot fagyot búza közép szerűen fizetett, árpa sok lett, és nagyon szép szemű, a Zabís, Őszi szántásra a legjobb idők voltak November utóján Deczember elején sok esők voltak, 1860ba Jo termés volt széna és, kukoricza sok lett a búza ára 5 forintol 9ig állott, árpa 2töl 3ig szalonna 20 fr tol 28ig ekkor be végezték a Tisza regulációt a nagy gáton, igen nagy árvíz volt, még a husvét űnnepékbe is gáton kellet lenni, de még, is meg bírták tartani hogy nem gyött el a viz. Május 4dlk bokáig érő ho esett, a nyara esős volt a nyomtátással lassan lehetett haladni, sok tallo mező volt, 1861be Búza árpa közönségesen termett, dek kúkorícza szűkén lett, Márcziúsba a fák virágoztak de. Áprillísbe olyan hideg lett hogy minden első hajtás el fagyott, és gyümölcs semmi sem lett, Szentesen, Májusba fakadtak a fák újra, ebbe az évbe a Császár ekzekoczioval53, kezdte a portzíott54 szedni, nagy marhavész úralkodott, szeptember elején nagy zivatar volt, 1862be Búza árpa közönségesen termett, de kukoricza kevés lett, de a réti földeken minden jól termett, Széna kevés sarjú semmi selett búza ára 7 frtol lOig álott, késööszi szántás, lett, 1863ba A termésre való nézve a leg rosszabb, néhol a vető magot sem adta meg, hanem a réteken a legnagyobb to fenekekbe, nevezetesen a Súlymos tóba, a Sándorba Bökénybe a Csigába, kúkorícza és Tök sok, a Dinnyés tóba dinnye sok termett, minden szántás nélkül, a juh az éhség miatt döglött, semmi mező nem volt, a sarvás marha és más jószág is nagyon kelletlen volt, olyan Ökröt a kinek párjáér adtak előtte való évekbe 200 fr.tot meg lehetett venni 50ven vagy 60 frér a párját, egy 80van vagy 90 frtos téhén lett ekkor 15 vagy húsz forint, a birkának párja 1 fr 50xr vöt, egy meg állapodott disznó 5 fr vagy 6 fr egy jo rúgott csikó 8 fr, Őszei vetni nem túdtak mert nem volt mit, hanem a Kormány osztogatott ki ősszel vetni valót kölcsönbe, a lelkes Svájcziak adtak a Magyarok számára egy miliőm köböl gabonát, csak a szállításéi- kellett fizetni, de a kormány 13 frával számítva osztotta ki a nép közt, a ki nem birt fizetni ekzekválták55 a szükség 17 vármegyére hatott ki, a szégények élelmezését, gyakorlották természetbe is, több kegyes adakozásokból, úgy szinte a Város vett gabonát a számúkra, kaptak búzát árpát kenyeret, sőt még főtt ételt is, ebben az évbe Deczember 13 dlkán elkezdett a nagy szél fúni délután mán anyira dűhőngöt, hogy sok épületeket össze össze ______________________________________________ Csák Laios-féle változat 5 1 hó 52 őszi 53 egzekúció = katonai erő igénybevételével végrehajtott adószedés 54 porció = a beszállások katonaság ellátása érdekében kivetett adó 55 végrehajtották, adósságát behajtották 159
