Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 1868 bíró Farkas Gedeon. 1869 Farkas Gedeon, 1870 Farkas Gedeon, 1871 Farkas Gedeon, 1872ben ismét uj választás történt s bírói hivatal másként alakult örökös bíróság vagy járásbíróságot nevezett ki a kormány és főbíró lett 1872ben Farkas Gedeon Barta János és Tömösvári 1873 Farkas Gedeon, és atöbbi bíró, 1874 Farkas Gedeon 1875 Farkas Gedeon 1888ig Alandó bírok voltak Farkas,Barta, Tömösvári. 1872 K. Nagy István, 172 K. Nagy István 1873 K. Nagy István 1874 K. Nagy István 1875 K. Nagy István 1876 K. Nagy István 1877 K. Nagy István 1878ban újra szerveződött a városi hivatal, ez évben lett Polgármester Balogh János 1879 Pm. Balogh János 1880 P.m. Balogh János 1881 Pm. Balogh János 1882 Pm. Balogh János 1883 Pm Balogh János 1884 újra szerveződőt a városi hivatal, Május 22én óévre szerveződött, 1888 Barta biro le mondott helyette lett 1889be Percei János Farkas Tömösvári 1891 Paál Sándor Zeheri Lajos Tömösvári voltak bírok 1892 Gaál fb Zeher Tömösvári 1884be Pm Sarkadi Nagy Mihály Fo Kapitány Aradi Kálmán 1885 Pm Sarkadi N Mihály Fö Kap Aradi Kálmán 1886 p ,TI Sarkadi N Mihály rtk Aradi Kálmán 1887 Pm Sarkadi N Mihály rfk Aradi Kálmán 1888 Pm Sarkadi N Mihály rfk Aradi Kálmán 1889 Pm Sarkadi N Mihály rfk Aradi Kálmán 1890 Pm Sarkadi N Mihály ríka Aradi Kálmán 1891 Pm Sarkadi N Mihály le mondot lett helyette Tasnádi Antal rfk Aradi Kálmán 1892 Pm Tasnádi Antal 1893ba Tasnadit ki marták a Polgár mesterségből 1894be Búrján Lajos Jozeflet PMes rfk Aradi Kálmán Krónika meljis Szentes városának... Az 1848diki eseményekről, Március 15dlk napján kezdődött a Magyar nép szabadsága, a polgárság állott fel fegyver gyakorlásra, úgyan ezen esztendő Aprill 25dlkén volt ojan rettentő szél zivatar, a mely nagy károkat tett a városnak, a felső végén a házak tetejét le hánta, még a cserép tetélyt is, a nagy vastag élő fákat gyökerestől egygyütt kicsavarta a földből, 1848ba ütött ki a forradalom Magyar Országon, és a nagy nemzet ellen támadt a Rácz, és Szerb, Oláh, nemzet ölt és púsztitotta a bánátba, bácskába, a köztük lakó Magyarokat, későbben fel támadt az Osztrák Császári hadsereg, és a mit ötödik Ferdínánd Magyar ország törvényes királya a nemzetnek meg adott meg szentesített, azt erő hatalommal meg semmisítette, ötét magát is a família a trónról le tette és hejette lső Ferencz Józsefet tették a trónra, és ennek következtében, a Magyarhonvédelmibizotmány is katonaságot állított a haza és szabadság védelmére, mélyközelzel 300 ezer volt, és nagy vérontásokat tettek a Császári és a ránk lázzado, Oláj és Rácz nemzeteken, végre 1849be be hívták a Múszka Csásári hadsereget is segicségére, mert másképp a nemzetet legyőzni nem lehetett, kivált ha vezérek jo hazafiak, és ezekkel is megütköztek 152
