Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 Csák Laios-féle változat Ezen1 régi történetet írta és fojtatta lszőr Petrák Ferencz 2szor Csávás András 3szor Böszörményi Gergely, 4szer Virágos Sándor 5czőr Balykai Sándor, ószor Nagy Ferenc 7szer Sz Lakos Ferenc 8szor Mécs balog Sándor én fojtattam 1878tol kezdve k Ezen régi történetet le tésztáztam 1892dik évbe a mely Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő, 1 X0 *■- rés Szentes mostani nevezetét, Zendús János Magyar vitézről vette legelső eredete ugyan homályos hanem annyi tudva van, hogy itt romai gyarmatok laktak, mert a Kurczavíz partjába az északi részén, a városnak, most is sok hamuval töltött vastag cserép edények találtatnak, romai pénzekkel, az 1239 táján Nagy Kunsághoz tartozott, valamint az ehez közel határos Szarvas is, ahol most Tötök laknak, úgy szinte Kondoros mely most púszta, mely most is Kondoros nevet visel, Puszta Vesely2 és más Körőzs és Marozs közti földek, Hunyadi Mátyás idejébe Békés megyébe tartozott, csak az 1686dik év körül, midőn e tájról a török kiüzetett,kapcsoltatott Csongrád megyéhez H. M. Vásárhelylyel együtt, mely Csanád megyétől vétetett el. 1241be, a Kunok és Tatorok ki rabolták e várost és végképp lepúsztitották, e város mely időbe kölcsönözte mostán nevét bizonyosan nem tudni, mert már az 1454dik évbe a midőn az Orodí vagy Aradi káptalan,több körülötte lévő helységegkel egygyűtt bírta Zendús nevet viselt, mint észt László királynak egy ki adott leveléből olvashatni, a mely így hangzik, Felséges fejedelem, Lászlónak Isten kegyelméből Magyar Ország, sat, többi, hozzá tartózó Királylyának az ő természetes úrának, a Csanádi egy ház az úrban helyezett kérelmek szavazátát ősmeri felséged, hogy me a nagyságos, Palvezi László úrnak fönséged údvar birájának levelét vettük ezen szavakban, a Csanádi egyház káptalanának,az ö tisztelendő barát tanainak, s,a,t, mondatík nekünk az Aradi káptalan személylyek, Szelevény Szent László, Szent Mihály falva, ezen káptalan negyedrésze, most, Csongrád, megyébe van tekintve, s,a,t, kelt Búdán 1454be; az úrnak 1561dík évébe Ferdinánd Fenséges Cs, K, fenséges részére, Csanád Zaránd 1 Az eredeti - Bucsány György tulajdona — 210 mm széles, 340 mm hosszú kemény papír fedelű füzet, mely két részből áll. Az első fele az eredetileg sima lapokból állt, melyet feltehetően a krónikát 1892-ben letisztázó Mécs Balogh Sándor vonalazott meg. Az 1897. év bejegyzése után két lapot kivágott valaki, és a füzetbe új, lapokat kötött. 2 Pusztavásárhely 143
