Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés A Petrák-krónika ma ismert változatai Sima László Szentes város története első kötetének előszavában a város- történet forrásai között említést tett egy, a szentesiek között közkézen forgó kézírásos krónikáról, melyet első írója után Petrák-krónikának nevezett. Sima László monográfiájában több helyen is hivatkozott a krónikára, helyenként korrigálta tévedéseit, történeti értékét pedig így határozta meg: "legtöbb adata megegyezik a históriai adatokkal és különösen gazdasági dolgokra vonatkozóan elsőrangú forrás".14 Zalotay Elemér, a szentesi múzeum munkatársa, 1933-ban megjelent Petrák Ferenc krónikája Szentes területére vonatkozó földrajzi irodalom és térképek című tanulmányában elsősorban mint földrajzi leíró munkát tárgyalja és mutatja be a Petrák-krónikát.15 A két neves helytörténész hagyatéka után is kutatva kerestük és találtuk meg mintegy 50-100 évnyi lappangás után, az 1970-es évek végén a Petrák- krónikákat. Sima László hagyatékának felderítésében Gilicze László, helyi református lelkész volt segítségünkre. A Sima-kéziratok után kutatva a Petrák- krónikáról is szót ejtettünk, ekkor derült ki, hogy a nagytiszteletű úr őriz egy eredeti krónikát, melyet édesapja, Gilicze Antal felsőpárti református lelkész kapott. Sajnos nem tudtuk kideríteni, hogy mikor és kitől. Ez az első teljes, kéziratban előkerült krónika a Gólya Pál-féle változat, 1861-ben keletkezett, de szerzője (esetleg olvasói) folyamatosan írhatta (írhatták), az utolsó bejegyzés ugyanis 1883-ból való. A Szentesi Koszta József múzeumban Zalotay Elemér hagyatékát ugyan hiába néztük át, de a leltárkönyveket lapozgatva Szentesi krónika címen találtunk egy két oldalas, ismeretlen szerzőjű töredéket, mely özv. Sima Lászlóné ajándékaként került a gyűjteménybe. Eredetéről semmit sem tudunk, írója lehetett akár önálló szerző, akár másoló. A szövegből úgy tűnik, hogy 1842 után íródott, legtöbb hasonlóságot a Csák Lajos-féle változattal mutat, ennek alapján keletkezhetett az 1860-as, 1870-es években. A következő krónikánkat, az Erdei István-féle változatot, Zsíros Katalin tanárnőtől kaptuk, aki Szentes földrajzi neveinek gyűjtése során egyik adatközlőjétől, Kifor Jánosné született Kertész Máriától (1889-1974) kapta. Kertész Mária családi emlékként őrizte a krónikát, melyből hiányzik a szerzői névsor. Feltételezhető, hogy 1848 előtt keletkezett, mert az utolsó év, melynek eseményei 14 Sima László, 1914.: idézi a krónikát: 84., 90., 97., 99., 107-108., 114., 124., 136-139., 147-148., 167., 169., 175., 181-183., 185., 192-195., 210., 217-221., 239- 240., és 360. p. Más forrás hiányában adatait mint hiteleseket átveszi. 15 Zalotay Elemér, 1933. 4-6.p. XI
