Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 van, temettek bele egész az, 1761“ Évig, akkor fogták fel a Vásár állás szélbe eső, Székes nevű Temetőtt, a hol a Brúm51 Zsidó háza van. ,most 1875be^ annak tele telése után a Szarkás temetőt, annak tele telése után a nagy Völgy parton belől, a hói a, Gőzmalom van, annak tele telése után a nagy Völgy parton: kivűl valót, a Gógányit azután a kijjebb esendőt, azután, mind a felsőt, mind az alsót egyszere, és az után 1851be megnagyobbították mind alsót, mind felsőt mely most 1876 ba neveztetik vásásállásinak,52 szinte 1851 bemértékki a felső vagyis hékédi temetőt. 1740d,lí Évben a kathólikúsók, az Örvény parthózközel fogtak fel temetőt, annak tele telése után, a Város alsó részén belől a nagy Völgyön, a hói most házak vannak az, a, darabsór, és a feső53 Szarkásba, azután a Vigyázó, halmon, és annak környékén, és a felső pártön a nagy vőlgyőnbelől, mely neveztetik Dósai mihály temetőinek a vigyázó halmot pedig most 1876 ba nevezik Szántó, halomnak, vagy kálváriának is hívnak 1705d,k Évben a Rátzók egy Német tiszt vezérlete alatt Szentesre bé ütöttek, Csak azért, hogy a Rákótzi Verbunkjaközé sokan be áltak, a melyet a Szentésiek jó előre meg tudván, a körülötte lévő helységekkel, a midőn az Bökény felől a sok rablót prédával haza felé indúltak, a Tőkei puszta Templomhoz közel meg támadták, és az úgy nevezett Tőkei Érnek szoritótták, mely mai napon is viseli a Tőkei ér nevet valamint az meg hóit Rátzókat, a Kápolnás halomalá temették, mely halmot, Rátz, vagy Szász halomnak neveznek most 1876 ba, a környéket nevezzük Tőkének, Tőkét pedig lakták részint rátzok, egy részét, más részét pedig szászok, melyről ma is viseli a halom a szász nevet. 1734 és 1735be Szász Pera54 haramia bandája ellen kellet fegyvert fogni a lakosságnak, az egész Megyéből őszve sereglett népnek vezetője vala akkori Csongrád Megye Alispánya, Andrási Zsigmónd, mely rabló bandát az Erdő hegynél, Heves Megyébe, Békés és Csongrád Megye lakossai semmisiteték meg Fábján Szebestyén, egy Szentesi Bokor Ferentz nevű fogta meg Rácz Perát, és elevenen került kézre, a Szentesiek közzül el esét 12 személy 7 meg sebesült 1750dlk Évben atta által a kún Szent Mártónyiaknak Gállosi Tiszttartókét Deres Csikóért és egy Agár kutyáért a Köttönyi halómig esendő pusztát, a melyre a Bírák fel szol litották hogy mért adta azt oda: azt felelte, hogy, én magam vágyók a határ oda teszem ahova én akarom ebből senki nekem nem parantsól és az időtől fogva mind ez ideig a Kún Szent Mártonyiak bírják 1788 és 1789be Pántsova55 tájékára hajtották az embereket sántzolni ásni, a gyomai Tóth Mihály felügyellete alat indúltak ki a Városból _______________________________________________Polgár István-féle változat 51 Blum 52 Vásárállásinak, vásárszélinek is 53 felső 54 Péró-féle parasztfelkelés 55 Pancsova 123
