Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 forintot is tíz dénárt fizetők Szentes (X) Dótzi Miklós,azután Sz. Mihály falva.Mágotsi András,Mágotsi Gáspár.Mágótsi Márton,birtokosok, sz. László birtokosok, az Aradi Káptalan,Hékéd, Sövényházi Péter, gyerek háza34 Csanádi püspökség, Király hegyes.Szeretsenyi László. 1239dlk Évben a nagy kúnsághoztartozot. valamint az ezel határos Szarvas hol most Tótók laknak, úgy szinte Kóndórós, mely most is kondoros nevet visel, és puszta Vesely35 más körös és Marós közti földek Húnyadi Mátyás idejébe Békés Megyéhez tartózott és az. 1686d,k Év körül, midőn e tájról a' Törők ki űzetett, kaptsoltatótt Csongrád megyéhez,H. M. Vásár hejjel egyűt mely Csanád megyétől vétetett el 1241.dlk Évben ezen Várost a Tatárok kirabolták és vég kép lepúsztítótták az. 1500ba e város bevette a' Reformáta vallást rész szerint saját Földes űra Dótzi Miklós,részszerint Fábján Sebestyén és Szent Mihály falva birtókóssa, u. m. Mágotsi András,Gáspár,és Ferentz,Sövényházi Péter, Móritz, Márton, példáikra, de különösen mágotsi gáspár felesége [Abassai Eulália vagy is Lidia látható fentebb * jelel] *Mássai Eúlália36 a Református vallásnak nagy pártfogója lévén, mivel Dónátót ő bírta, ahol egy sánttzal körül vett háza volt és ótt lakott, ő szállította Kúnh nemzetből való, Szegedi Kis Istvánt igen lelkes tanítót, Azórai Imrét, és Túri Litterátús Lúkátsot, a kik is e vidéken a Reformáta vallást terjesztő tanítók voltak: 1527 be a török Szentes Várossát felgyújtván és el púsztíttotta, lakossainak nagyob részét, különösen a gyermekeket és a dologra alkalmatos embereket rabúl magával elhurtzolta, Szemes János nevezetű papjókkal, az, 1566dlk Évben a Török, és Tatár ezzen várost fel gyújtván leromboltaLakossai közül akit elfoghatott, Tatár Országba elhajtotta,37 de a városbeliek is egy fő Törököt elfogván a ki az Almád vizére fürödni lement, és a réttségbe magokkal elvitték, a kinek meg szabadításáért a' Tőrök a' Szentes Várossábol elvitt rabokat, a Szőllösi nagy sántzból mind vísza eresztette, a Török és Tatár világba sokat szenvedet, e város kúnok bejövetele útán 1527. és 1566 ba így a' Törököktől, és Tatároktól, három ízbe, a Nemességtől38 (egy ízbe a Rátzoktól) vagy mint a Magyarok nevezték, a Labantzóktól, egy ízbe, a' Rátzoktól, két ízbe kiraboltatván fel égettetvén, lakossainak egyéb menedék helye nem volt, mint a város mellet elnyúló nagy réttség,annak útánna e tájon a gyulai Basa úralkodása alatt Törők családokat szállítót ide lakosoknak, mely alkalommal Szentes Város Magyar lakosai a' Város alatti, réttségbe, Bőjtősi István papjókkal, Szent Ilona szigetébe költöztek, mely szomorú helyzet útán, a' Magyarok leshelyekre álván sók Törököt el púsztítottak és rabságra tartották, Barta János, Kerekes Ferentz, Zeke István Krónika meljis Szentes városának... 34 Derekegyháza 35 Pusztavásárhely 36 Masay Eulália, [...] beszúrás a lap aljáról 37 elhajtotta 38 németségtől 120
