Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

ban maga Glattfelder püspök tartotta az ünnepélyes Veni Sanctét.4 5 6 A megyéspüspök szentbeszédében többek között az alábbiakat mondta:

„A történelmi évfordulók nagy okulásra valók. Szerencsétlenek azok a népek, amelyek megtagadják az elődök munkáját. Áll ez minden nemzetre, de különösen azokra, amelyeket a történelem meglátogatott. Hogy a küzdelemben helytállni, dolgozni tudjanak, végtelen erőforrás számukra a múltnak nagy eseményei, amelyek évszázadok után is termékenyítőleg hatnak. A magyar nép különösen sokat szenvedett a történelem kérlelhetetlen ítéletétől. Hálát kell tehát adnia a Gondviselésnek, hogy olyan történelmi alakokkal ajándékozta meg, mint Szent István király is, aki 900 évvel ezelőtt adta vissza lelkét teremtőjének. Az évforduló ünnepéből nagy tanulságokat vonhatunk le magunk és mások számára. Fokozott az örömünk, mert a magyar nemzet eme ritka ünnepére felfigyelt a világ. XI. Pius pápa is osztozik a mi örömünkben, aki mint történész és nagy gondolkodó, meglátta, hogy Szent Istvánban nemcsak nemzetünk számára rejlik nagyság és büszkeség, hanem az egész világ számára is. Ezért tette az eucharisztikus kongresszus színhelyéül Budapestet.” A misét a következő szavakkal fejezte be Glatt - felder: „Ezeket az ünnepségeket ... a lourdesi Szűzanya protektorátusa alá helyezzük, Akinek barlangkápolnáját most szenteljük fel Újszegeden. Amikor Krisztussal szemben a hódolatadásnak szentévét akarjuk ülni, jobb helyre nem is fordulhatunk támogatásért, mint Szentséges Anyjához. ”5

A mise végeztével mintegy 25 000 főnyi katolikus hívő vonult át Glattfelder vezetésével Újszegedre, az Erzsébet királyné-ligetbe (ma Népliget), ahol a felszentelendő barlangkápolnánál Ugi Géza újszegedi plébános fogadta a püspököt. Ezután dr. Pálfy József, Szeged polgármestere mondott beszédet. Ebből megtudjuk, hogy a barlangkápolna megépítésének terve 1936 tavaszán vetődött fel a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek szegedi rendházában. A tervet támogatta a város katolikus papsága, és a városi vezető testületek is melléállottak. S mivel Glattfelder Gyula püspökké szentelésének 25. évfordulója éppen 1937 májusára esett, elhatározták, hogy a barlangkápolna felavatását erre az ünnepi alkalomra ajánlják fel. (1936 elején még nem tudhatták, hogy a „kettős szentév” megnyitása és Glattfelder püspöki jubileuma szinte teljesen egybe fog esni.) A polgármester beszéde után Glattfelder felszentelte a lourdesi barlangkápolnát, majd litánia következett. A litánia végeztével a püspök a Mária-kul- tuszról emlékezett meg. Beszédét azonban rövidre fogta, mert megeredt az eső, s egyre nagyobb erővel hullott a hívőkre.6

4 A „Veni Sancte Spiritus” (Jöjj, Szentlélek) kezdetű katolikus egyházi ének a XI. század óta ismert. A pünkösdi liturgiában szerepel. Ezen kívül fontos cselekedetek megkezdése előtt (pl. az iskolaév megnyitásakor) szokták a piise keretében elénekelni vagy elimádkozni.

5 Szegedi Új Nemzedék. Keresztény politikai napilap. A Katolikus Akció Csanádi egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross Szövetség szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Allamvasúti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületének lapja. Felelős szerk.: Iván Mihály. Felelős kiadó: Bartha István. 1937. május 25. 1. p.

6 Uo.

Lourdes dél-franciaországi város. A közelében levő Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében 1858-ban egy Bernadette Soubirous nevű leánynak több alkalommal látomásai voltak, melyek után elmondta, hogy megjelent neki Szűz Mária. A jelenés arra intette Bemadette-t, hogy imádkozzon a bűnösökért, s a látomás helyen építsenek templomot. A jelenések után ezen a helyen forrás tört fel, melynek vize körül megmagyarázhatatlan gyógyulások történtek. Ma Lourdes világhírű búcsújáróhely. Katolikus templomokban és kegyhelyeken gyakran építik fel ennek a barlangnak a másat, benne a „Szeplőtelenül Fogantatott Mária” szobrával.

Litánia (magyar jelentése: könyörgés): a katolikus egyházi liturgiában vagy magánájtatosságban felváltva végzett könyörgés, amelyben a váltakozó megszólításokra a hívők többe-kevésbé azonos válaszfo92