Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
A fentiekben már említettük, hogy milyen vallásos szervezetek működtek a Ferenc József Tudományegyetemen. A katolikus jellegű organizációk azonban az egész város életét átfogták. Az 1930-as években Szegeden működő katolikus szervezeteket alapvetően négy nagy csoportba sorolhatjuk: hitbuzgalmi, szociális-karitatív, társadalmi és kulturális egyesületek. A Szegeden tevékenykedő katolikus hitbuzgalmi szervezetek közül legjelentősebbek a Mária-kongregációk voltak. Tagjaik hetenként vagy kéthetenként tartottak ájta- tossági összejöveteleket, melyekhez gyakorlati munka is kapcsolódott. A kongregációkon belül az egyesületi élet szabályozására és élénkítésére gyakran szakosztályokat (pl. eucharisztikus, missziós, jótékonysági, sajtó, stb) létesítettek. A város szinte minden iskolájában létezett Mária-kongregáció. A Mária-kongregációk — melyeket a jezsuiták vezettek — a felnőttek társadalmát annak rétegei szerint fogták át. A tisztviselőknek, iparosoknak, uraknak és úrinőknek külön Mária-kongregációi működtek. Szegeden például tevékenykedett a Férfiak Szent József-kongregációja, az Úrinők Szent Erzsébet-kongregáicója, a Tanárnők és Tanítónők Alacoque Szent Margit-kongregáció- ja, az Iíjak Szent Alajos-kongregációja, a Felnőtt Leányok Árpádházi Boldog Margit- kongregációja, az Úrileányok Boldog Margit-kongregációja, stb. A városban 1938-ban 24 fajta Mária-kongregációt tartottak számon. Nagy jelentőségű hitbuzgalmi szervezet volt Szent Ferenc III. rendje, mely főleg Alsóvároson és Felsővároson tömörítette a híveket. A harmadik rendek tagjai a világi életet nem hagyták el, hanem annak keretei között törekedtek a lelki tökéletesedésre. A templomok szépítését tűzték ki célul a templomgondozó egyesületek és az Alsóvárosi Oltáregylet. A férfikongregációk tagjai egy tágabb szervezetbe, az Anyaszentegyházat Védő Egyesületbe (AVE) tömörültek.23 Szintén katolikus férfiak alkották a Credo Egyesületet, melynek tagjai vallási kötelezettségeik pontos betartásával igyekeztek jó katolikussá válni. A Mária-kultusz terjesztését mozdították elő a Rózsafüzér Társulatok. A Mária Leányok Társulata egyaránt tevékenykedett az iskolába járó, és az iskolát már elvégzett lányok között. A gyerekeket, főleg az elemi iskolás tanulókat, a Jézus Szíve Gárdába — közkeletű nevén a Szívgárdába — igyekeztek egybegyűjteni. Ezt a hitbuzgalmi egyesületet Sinkovics Frigyes szegedi ferences hitoktató alapította 1920-ban, elterjesztésében azonban a jezsuiták játszottak döntő szerepet.24 A középiskolás ifjúság hasonló szervezete a Jézus Szíve Testőrgárda (Szívtestőrség) volt. A szinte megszámlálhatatlan sokaságú hitbuzgalmi egyesület közül meg kell még említeni a Jézus Szíve Szövetséget, a Skapuláré Társulatot és a különféle missziós egyesületeket. A szegedi katolikus jótékonysági tevékenység egyik alappillérét a szociális-karitatív egyesületek képezték. Közülük a következők számítottak legjelentősebbeknek: 23 24 „Alapnorma az első évfolyam négy száma. Ennek hangját, gondolatkörét állandóan tartani kell, azonban a technikai fejlődésnek lehetőségét ezzel nem akaijuk kizárni. A lap jellege: levelezés. Tehát olyan diszkrét, mint a levelezés. Amiért is nagyon kérjük az összes testvéreket, hogy olyan diszkréten kezeljek, mint leveleiket. Különben okozói lesznek annak, hogy a lapban nem lehet intim dolgokról és teljesen közvetlen hangon beszélni.” (Idézett mű, 47—48. p.) 23 Csongrád vármegye. Felelős szerk.: Csikvári Antal. Vármegyei Szociográfiák I. Merkantil-Nyomda, Bp. 1938. III. rész, Szeged leírása, 54. p. 24 SzántóKonrád: A katolikus egyház története II. kötet. Ecclesia Szövetkezet, Bp. 1985. 604. p. 81
