Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
Újszegeden 1936-ban működött a Keresztény Iskolatestvérek kollégiuma és iskolája. (Tagjaik között nem voltak felszentelt papok, sőt nem is törekedhettek a papság elnyerésére. Pontos számuk nincs megjelölve a Csanádi egyházmegye 1936- ban kiadott schematismusában.) Szeged 1931 óta egyházkormányzati szempontból is püspöki székhely volt. Ennek előzménye, hogy az 1920-as trianoni békeszerződés következtében a csanádi egyházmegye három részre szakadt. Nagy része Temesvárral, az addigi püspöki székhellyel együtt Romániához került. Egy jelentős rész a mai (Kis-) Jugoszláviához tartozott. Az egyházmegyének Magyarország határain belül csupán egy töredéke maradt. Az Apostoli Szentszék 1923. február 17-én kelt rendelete lehetővé tette Glattfelder Gyula püspök számára, hogy átjöjjön az egyházmegye magyarországi részére. Székhelyéül Szegedet jelölték ki. Ezután innen végezte az egyházmegye magyarországi területének kormányzását. A Szentszék 1931. június 19-én kelt „Per apostolicas” kezdetű bullájával rendezte véglegesen a kialakult helyzetet. így Szegedet hivatalosan püspöki székhelynek tette meg egyházi szempontból. Az 1930. október 24-én felszentelt, Magyarok Nagyasszonyáról nevezett szegedi Fogadalmi templomot pedig a csanádi székesegyház rangjára emelte. A csanádi székeskáptalant Szegeden 1941-ben hozták létre.7 8 9 A katolikus egyház tevékenysége a két világháború közötti Magyarországon korántsem korlátozódott csak a hívek lelkigondozására. A társadalom életének szinte minden területén jelenlevő katolicizmus leglátványosabb működési szférája azonban talán a kultúra (főleg az oktatás) és a szociális tevékenység (beteggondozás és egyéb karitatív munka) volt. Szegeden is ugyanez a helyzet tapasztalható. Vegyük szemügyre először az oktatásügyet és a kultúrát! 1937-ben a Szegeden működő 29 óvodából 4 volt a római katolikus egyház kezelésében.» Ugyanebben az évben a város területén levő 104 elemi mindennapi iskolából 6 volt a római katolikus felekezeti iskola.9 Ez az arány első pillantásra nem nagy. De ha figyelembe vesszük, hogy a városban ezen kívül a református, az evangélikus és az izraelita felekezet csak 1-1 elemi iskolát tartott fenn; hogy az állami és községi elemi iskolák egész tananyagát áthatotta a vallásos szemlélet; valamint azt, hogy valamennyi tanuló számára kötelező volt a hittanórákon való részvétel — akkor megértjük, hogy a katolikus egyház nagy hatást gyakorolt a tanulók világnézeti fejlődésére. A szegedi általános ismétlő és gazdasági továbbképző iskolák között nem volt felekezeti iskola. Szintén ez a helyzet állt fenn a városban működő 2 iparostanonc-iskola és az egy kereskedőtanonc-iskola esetében.io 1929-ben azonban változott a helyzet, mert a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek vezetésével megindult egy római katolikus nőipariskola. ii 7 Csanád Egyházmegye jubileumi évkönyve 1980. Felelős kiadó: dr. Szilas József. Szegedi Nyomda, 1980. 37-38. p. 8 Magyarország közoktatásügye az 1937. évben. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT, Bp. 1939. 13. p. 9 Id. mű, 14. p. 1° Id. mű, 19. p. •1 Géczy Mária Immaculata: A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének története és nevelési rendszere. Szeged, 1941. 61—62. p. 78
