Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években

dődtek a tárgyalások az egyetemi építkezésekre, a végleges elhelyezésre vonatkozóan, a klinikák és kutatóintézetek létrehozására. Ehhez a város a fentieken kívül még a telkeket is felajánlotta, amiben az egyetem megtartására való törekvés mellett az a remény is közrejátszott, hogy a meginduló építkezések enyhítik majd az egyre tragikusabb méreteket öltő munkanélküliséget.27

Az 1925-ös év változást hozott a szegedi egyetem életében: megoldódni látszanak az ideiglenes elhelyezés és a hiányos felszereltség nyomasztó gondjai. Ebben az évben készülnek el a vasúti leszámítoló hivatal átalakítási munkálatai, s a bölcsészeti kar elfoglalhatja itt méltó helyét. Több másirányú terv elvetése után ebben az évben merül fel a nagyszabású terv is, a klinikáknak a Tisza-parton, az egyetemnek a Fogadalmi templom körüli elhelyezésére vonatkozóan.28

1926. október 5-én került sor az egyetem alapkő-letételére, mégpedig a gyermek- klinikánál, amit Klebelsberg jelképesnek szánt: a szociális és egészségügyi helyzet, illetve a tudomány, az egyetem összekapcsolódásának jelképe volt ez a kezdés. Az alapkő-letételkor elhangzott beszédében külön is hangsúlyozza a tudománynak a mindennapi életben betöltött jelentőségét.29

Ettől az időtől kezdve folyamatosak az egyetemi és klinikai építkezések. Egymás után emelkednek a klinikák (1930-ig öt klinika épül), bár nem minden probléma nélkül. A klinikaépületek tervezője Korb Flóris volt. E tervek nem voltak a legszerencsésebbek: a Tisza-parti szép és látványos épületsorhoz kapcsolódó várakozással ellentétben a kaszárnya stílusú építmények elkészültükkor nagy ellenérzéseket váltottak ki, ráadásul a szakmai szempontoknak sem feleltek meg mindenben. Klebelsberg elrendeli ugyan a homlokzatok átdolgozását, változtatásra azonban már kevés a lehetőség.30 Ennek ellenére a klinikák elkészülése hozzájárult a város egészségügyi helyzetének javításához, hiszen a közgyűlés a hozzájárulás fejében kikötötte, hogy a klinikákon a város lakosságát is gyógyítani kell.

1928 elején Klebelsberg kultuszminiszter tervpályázatot ír ki a Fogadalmi templom körüli épületegyüttes létrehozására. Nyáron pedig kezdetét veszi a „fő mű” megvalósítása. Ő maga így tudósít erről: „Tegnap ... olyan esemény játszódott le Szegeden, amelynek a napi politika szempontjából jelentősége alig van, de annál nagyobb lesz kihatása a magyar nemzet jövő szellemi fejlődésére. Vállalatba adtuk a szegedi Templom tér építését. ”3i

Klebelsberg nagyvonalú terve a természettudományi kar, illetve az orvosi elméleti intézetek otthonának biztosítására vonatkozott. Ehhez csatlakozott még az az igény, hogy a Szegedre települt Csanádi püspökség is el kellett hogy helyezze székhelyét, illetve iskoláit és internátusát. így született a Dóm tér megépítésének, illetve a Fogadalmi templom befejezésének együttes terve, s a kultuszminiszter koordinációja nyomán a város, a püspökség és a tárca közösen kezdte meg az építtetést Rerrich Béla tervei alapján, aki megnyerte az erre kiírt pályázatot. Az építkezések élénk érdeklődést váltottak ki a 27 28 * 30 31

27 Szabó Tibor—Zallár Andor: A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem története 1921 — 1944. Szeged, 1992. 30. p.

28 Uo. 16. 30. p., valamint Csongrád megye évszázadai III. Szerk.: Nagy István. Szeged, 1986. 3. sz. irat 17—19. p.

27 Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei, törvényjavaslatai. Bp. 1926. 500. p.

30 Szabó—Zallár i. m. 31. p.

31 Klebelsberg Kuno: Küzdelmek könyve. Bp. 1929. 119. p.

50