Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években

éveiben egy időben szinte egyszerre történt a szegedi városrendezés: fogadalmi templom és püspöki székhely, egyetem, kutatóintézet, klinikák, polgári iskola tanárképző, népiskolák és kisdedóvó, játszóterek és uszoda, népkönyvtárak és mezőgazdasági iskola emelkedtek egymás után, hogy csak a „kulturális jellegű” beruházásokat említsük. Mindez természetesen nagy terheket rótt a városra is, hiszen a kormányzati kölcsönöket vissza kellett fizetni, és saját erőt is fel kellett mutatni, ahhoz, hogy eredmények születhessenek. Klebelsberg nem „jótékonykodott”, sokkal inkább lehetőségeket biztosított, amivel viszont élni tudott Szeged városa. Közismert Somogyi polgármester utódjának, Pálfy Józsefnek a nyilakozata: „Klebelsberg bármilyen jóakarója volt Szegednek, tőle ingyen semmit sem kaptunk.” Nem véletlen, hogy a nagy építkezések ideje alatt, 1926 és 1930 között a város adóssága 23 millió pengővel nőtt.11 12 13 14 * 16

A városra és az adófizetőkre háruló terhek kétségtelenül igen nagyok voltak, az is igaz azonban, hogy az építkezések Szegeden olyan munkalehetőségeket és megrendeléseket biztosítottak, melyek az építőiparban, de más iparágakban is sok ember számára adtak munkát. Klebelsberg maga is utal rá több alkalommal, hogy az építkezések nemcsak tudománypolitikai és várospolitikai szempontból fontosak, hanem a gazdaság is nyer ezekkel, hiszen tömegek számára adnak kenyérkereseti lehetőséget. 12 Hogy ez valóban így volt, arról a korabeli szegedi sajtó is tudósít. Klebelsberg halálakor pl. arról, hogy a szegedi szociáldemokrata munkásság is gyászolja a minisztert, hiszen szegedi alkotásai munkaalkalmakat teremtettek számukra. 13 1929-ben az építkezések során a Dél- magyarország a következőket közli a szülészeti klinika építkezésével kapcsolatban: a klinika építői szegedi vállalkozók, Erdélyi András és fia, és Brenner Irma voltak, akik csak ennél a klinikánál 300 embert foglalkoztattak, de ők voltak a kivitelezők a többi klinika építésekor, illetve a tanárképző főiskola és gyakorló iskolája munkálatainál is. Ezenkívül szegedi vállalkozók végezték a festési és bádogos munkákat, fa berendezések, vas bútorok szállítását, stb. Egészében a klinika közel 2 millió pengőbe került, ami a következőképpen oszlott meg: épület és épületfelszerelés: 955.300 pengőt szegedi, 772.000 pengőt fővárosi vállalkozóknak fizettek ki. Berendezés és felszerelés: 155.343 pengőt szegedi, 13.420 pengőt budapesti szállítóknak fizettek. 14 Az idézett tudósítás azt jelzi, hogy megvalósult a városi közgyűlés 1926-ban hozott határozata, mely arról intézkedik, hogy az egyetemi építkezések kivitelezési munkálatait szegedi iparosok végezzék el, ha arra lehetőség van.is Másutt Körmendy Mátyás, a szegedi Ipartestület elnöke fejti ki, hogy az építkezések a szegedi iparosságnak igen nagy segítséget jelentenek, hiszen az ország szélére került városban nem voltak megrendelések, nem volt munka. Mi lenne a sorsa a szegedi iparosnak, ha nem építkezne a kultusztárca? — teszi fel a kérdést az elnök. 16

A Bethlen-kormány bukását is okozó gazdasági válság miatt természetesen Szegeden is megtorpant a beruházások lendülete, s a huszas évek második felének mértékét már a válság múltán sem érte el többé. A harmincas években már csak egy-egy nagyobb

n Szeged története IV. (Szerk.: Serfőző Lajos) Szeged, 1994. 580. p.

12 Huszti József: i. m. 210. p.

13 Klebelsberg emlékezete. Széphalom Könyvtár Szeged, 1933. 17. p.

14 Délmagyarország, 1929. szeptember 1.

is CsML. Szeged Város Közgyűlésének iratai 121/1926.

16 Szegedi Szemle, 1929/2. sz.

47