Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
gedély nélkül. A használat engedélyezésének szabályozása a korábbi tanácsrendelet előírásaihoz hasonlóan történt. A tanács 7/1974. számú rendelete a díszpolgárságról szólt, s ez is egyik megjelenési formája volt a települések bizonyos fokú önállósodásának. A rendelet szerint a tanács díszpolgári cím adományozásával azoknak a személyeknek a kimagasló érdemeit ismerte el, akik a város és lakói érdekében huzamos időn át példamutató eredményességgel munkálkodtak, s különböző területeken kifejtett tevékenységükkel, maradandó alkotásaikkal elősegítették Szeged fejlődését, hozzájárultak a város lakóinak anyagi és szellemi jóléte gyarapodásához. A tanácsrendelet szerint a díszpolgárt különböző kiváltságok, előnyök illették meg. Kitért a jogszabály az eljárási rendre, intézkedett a díszpolgári oklevélről és emlékéremről, valamint az adományozásnak a díszpolgárok könyvében történő nyilvántartásáról. A rendelet melléklete tartalmazta az oklevél mintáját és az emlékérem leírását. A város címeréhez kapcsolódóan a város zászlajáról szóló tanácsrendelet megalkotására csak a következő évben, 1975-ben került sor (1-es számú rendelet). A zászló leírása — amit a rendelet melléklete hiteles rajz és méretarány szerint tartalmazott — mellett a használat kérdéseire is kitért a rendelet. E körben érdekességként említhető, hogy mód volt cserezászlóként és elismerésként is adományozni. A tanácsrendszer legvégső szakában, 1990 áprilisában került kibocsájtásra a Szeged város jelképeiről szóló 1/1990. számú tanácsrendelet. Ez rendelkezett a város címeréről, zászlajáról, a díszpolgári címről és — újként — Szeged napjáról. A tanács ebben visszaállította a város történelmi címerét, s úgy rendelkezett, hogy a barokk keretes úgynevezett nagycímer mellett használható a csak a belső pajzsot ábrázoló kiscímer is. Továbbra is megmaradt a tanácsi körökben való engedély nélküli használat, de az engedélyezés terén különösebb megkötöttséget nem tartalmazott a rendelet. A zászlóról szóló rendelkezések közül megemlítjük, hogy ünnepi alkalmakkor a város nagycímeres zászlaját a tanács székházán ki kellett tűzni, egyes városi székhelyű állami vezetők irodáiban pedig elhelyezhető volt Szeged zászlaja. A díszpolgári cím adományozásának indokait vizsgálva: a tanácsrendelet kiemelkedő életmű elismerésének tekintette. Olyan kiváló személyiségek jutalmának tüntette fel, akik maradandó alkotásaikkal és tevékenységükkel elősegítették Szeged fejlődését, hozzájárultak anyagi és szellemi gyarapodásához, itthon és külföldön erősítették a város hírnevét. A város napjaként a tanácsrendelet május 21-ét jelölte meg, emlékezve az 1719. évi királyi adománylevélre, mellyel Szeged szabad királyi városi jogállást nyert. A város napjának programjairól is intézkedett a tanácsrendelet, melyet azután a 16 és 17/1993. /VII. 10./ Kgy. számú önkormányzati rendeletek helyeztek hatályon kívül, egyben megadták az előzőekben leírt témák új jogi szabályozását, kibővítve a helyi elismerések körét, eszközeit is. 258
