Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
s elég részletesen előírta a takarítás módját, idejét is. Külön szabályokat találunk az üzletek, árusítóhelyek előtti részek takarítására. Bár a tanácsrendelet elnevezésében a közterületekre vonatkozó szabályokra utalt, rendelkezései között mégis találhatók előírások az ingatlanok, köztük elsődlegesen a lakóházak belső részeinek takarítására is. Igaz, azzal, hogy a tisztántartási kötelezettségnek a tulajdonos és a bérlő közötti megoszlása a bérleti szerződéstől és a házirendtől függA rendeletben rendelkezett a tanács a szemételhelyezés lehetséges helyéről és módjáról, a közterületek szennyezésének tilalmát is részletezte, s utalt a város területén a szeméttel, hulladékkal, a szállított építési és egyéb anyagokkal történő szennyezés megelőzésére, illetve a bekövetkezett károsítás megszűntetésére. Külön fejezet szólt a háziszemét összegyűjtéséről és elszállításáról. A tanács rendeleté kijelölte a város azon részeit, amely területekről a Köztisztasági Vállalat feladata volt a háziszemét rendszeres elszállítása. Az e területen kívüli helyekről a háziszemét elvitele vagy alkalmas megsemmisítése az ingatlan tulajdonosának volt kötelessége. A tanácsrendelet megadta a háziszemét fogalmát, de körvonalazta azt is, hogy milyen hulladék nem minősül annak. A háziszemét ingatlanon belüli tárolására, az elszállítás előkészítésére, a fedett szemétgyűjtő tartályok kiürítésére részletes rendelkezéseket találunk. Úgy véljük, érdemes kiemelni a rendeletnek azon kitételét, mely szerint „a szemetes tartályokat szeméttel vagy üresen tilos közterületen tárolni”. Sem az akkori időkben, különösen pedig manapság nem lehet jelét látni annak, hogy ezt a tilalmat bárki komolyan vette volna. Pedig a jogalkotó még arra is kitért, hogy a tanácsi építési és egészségügyi hatóságok jogosultak és kötelesek intézkedni a „Kuka’’-tartályok házon belüli elhelyezésének megoldására. A háziszemét elszállításáért az ingatlan tulajdonosa szemétfuvarozási díjat volt köteles fizetni, ennek mértékét az árhatóság állapította meg, a díj meghatározása szempontjából pedig az ingatlan nagysága, az épületben lévő helyiségek száma volt döntő. A rendelet kitért a díjfizetés alá nem eső helyiségek, illetve körülmények szabályozására, az intézményekre, üzemekre pedig eltérő előírásokat adott. A záró rendelkezések között szabálysértési tényállások (pl. a járdatakarítás elmulasztása, szabálytalan szemétlerakás, a közterület szennyezése) találhatók. A tanácsrendeletet utóbb két ízben módosította a tanács: 1966 elején a szemételfu- varozási díj fizetésének módját változtatta meg, míg 1970-ben a díjfizetési rendelkezések kivételével minden más előírást hatályon kívül helyezett, tekintettel arra, hogy megjelent a 9/1970. /IX.5./ Eü.M.-ÉVM. számú együttes rendelet, s azzal együtt az egész országra kiterjedő Köztisztasági Szabályzat. A tanácsrendelet szabálysértési szankciói is feleslegessé váltak, mivel arra nézve is központi jogszabály született. A következő helyi rendelet éppen az országos Köztisztasági Szabályzat végrehajtására került 1972-ben megalkotásra. Az 1/1972. számú tanácsrendelet bevezetője is kiemelte ezt, egyes előírásainál pedig jelezte a jogalkotó, hogy azok az országos jogszabály mely részeihez kapcsolódnak. A rendelet tehát azt a törekvést fejezte ki, hogy Szegeden a Köztisztasági Szabályzat előírásait hogyan kell megvalósítani és a kötelezettségek hogyan oszlanak meg a különböző helyi szervek között. A tanács rendeletében meghatározta a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt városrészeket, az el222
