Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - III. Tanácsrendelettel szabályozható társadalmi viszonyok. – A szegedi tanács rendeletéinek csoportosítása

tot határidőre nem állította helyre, a helyreállítást a hatóság az ő költségére elvégeztet­hette. A példaként említett — a szabálysértések körén kívüli — szankciók azonban az életben nem voltak megszokottak, csupán kivételesen kerültek alkalmazásra, így társa­dalmi hatásuk sem érvényesült kellően. A meggyőzés hatására jelentkező önkéntes jog­követés kívánalomként érződött ugyan, de nem igen vált általánossá. 7./ Magától értetődő, hogy a tanácsrendeletek társadalmi szerepe nem zárul le a helyi jogszabály megalkotásával. A helyes tartalmú és a célkitűzéseknek megfelelő ren­deletek is csak akkor érik el kívánatos hatásukat, ha a gyakorlatban hatályosulnak, vagyis megtörténik végrehajtásuk. Ennek elősegítésére nem elegendő a lakosok állam- polgári öntudatára apellálni, hanem különböző módokon szükséges befolyást gyakorol­ni a megvalósulás támogatására. E téren a rendeletet létrehozó tanácsi testületnek és az irányítása alatt álló szervezetnek vannak elsődleges teendői, amit különböző társadalmi közreműködés igénybe vételével még erősíteni is lehet. Számos jelből így utólag is arra következtethetünk, hogy a tanácsrendeletek vég­rehajtása Szegeden — más településekhez hasonlóan — sok kívánni valót mutatott. Ha ennek okait vizsgáljuk, gyakran lehet észlelni, hogy nemcsak a tanácsrendelet előírá­saival érintett lakosok érezték esetenként indokolatlan tehernek a jogi szabályozást, hanem annak figyelemmel kísérésével az a szervezet sem kívánt foglalkozni, melynek egyébként a szabályozás tárgyát képező ügy a működési körébe tartozott. Ez a magatartás csak úgy lett volna ellensúlyozható, hogy a testületek, elsődlege­sen a végrehajtó bizottság, de — időnként és alkalmas témákban — maga a tanács is gyakorolta volna ellenőrzési jogkörét. Ha ugyanis a testületek a tanácsrendeletek végre­hajtásának tapasztalatairól következetesen beszámoltatták volna az egyes osztályokat vagy az érintett tanácsi vállalatokat, az minden bizonnyal a rendeletek hatályosulásának erősödését idézte volna elő. Igaz, a testületek munkaterveiben ilyen célkitűzések fellel­hetők, találhatók ugyanis olyan napirendek, melyek egy-egy tanácsrendelet megvalósu­lásának tapasztalataira irányultak. Az előterjesztések, jelentések azonban ezeket nem mindig kezelték súlyuknak megfelelően, s a tanács vagy a végrehajtó bizottság sem kér­te ezt következetesen számon. A tanácsi bizottságok munkájában is csak kivételesen le­hetett felfedezni a tanácsrendeletek végrehajtásának ellenőrzését. Mindezek a helyi jogi rendezés társadalmi szerepét, eredményességét kedvezőtlenül befolyásolták. III. TANÁCSRENDELETTEL SZABÁLYOZHATÓ TÁRSADALMI VISZONYOK. - A SZEGEDI TANÁCS RENDELETÉINEK CSOPORTOSÍTÁSA. 1./ Alkotmányos alapelv szerint a tanácsok a működési körükbe tartozó kérdé­sekben alkohattak helyi rendeletet. A tanácsokról szóló, már korábban említett törvé­nyek pedig a tanácsok hatáskörét tekintették ebből a szempontból meghatározónak, sőt a jogalkotó utóbb már azt is rögzítette, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő szabályokat csak rendeletben állapíthatják meg. Természetes szabályozó normát képezett e téren, hogy a tanácsrendeletek a jogforrási hierarchia magasabb fokát megje­lenítő jogszabályokkal nem lehettek ellentétesek. 216

Next

/
Thumbnails
Contents