Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Kovách Géza: Márki Sándor erdélyi kapcsolatai szegedi tanársága idején
2. Szeged (Honvéd tér 9.), 1921. november 28. Kedves Endre Öcsém! Mindketten nagyon örültünk, hogy a régi kedvességgel gondoltok reánk a közbejött zivataros idők után is. Mi harmadfél esztendeig kínai falak mögött laktunk, s ez idő alatt Budapestről híreket nem kaptunk, hanem többnyire csak légből kapott mendemondákat. Kolozsvárról, mely három év alatt Cluj-zsá süllyedt, július 2-án indultunk ki és Püspökiben két álló hétig szuronyos bakák atyai őrködése alatt vesztegelvén, július 23- án érkeztünk ide, hol egy elhagyatott sötét, sőt piszkos, de 12.000 korona költséggel mégis rendbehozott 3 szobás szűk lakásban végre födél alá jutottunk, s azóta csöndesen éldegélünk. Könyveimet az egyetemi történelmi szemináriumban állítottam fel, de azt a helyiséget csak néhány nap óta fűthetem és használhatom. Itthon aránylag keveset dolgozhatom, s munkásságomat egészen az egyetemnek szentelem, annyival inkább, mert ebben a félévben a földrajzot is én adom elő, mint helyettes. Feleségemnek a kipakolással, rendezkedéssel sok baja volt. Cseléd hiányában sokáig maga takarított, cepekedett. No de most már van egy vénasszonyunk, maga is menekült, aki szakácsként volna (az általad ajánlott derék jó Mari néni sajnos nem jöhetett ki), de sütni-főzni valója nem akad, mert a szomszéd kaszárnya tiszti étkezdéjéből hor- dogatjuk a kosztot. Hát bizony másképp élünk mint azelőtt. Budapesten december 20-án két előadást is kellene tartanom; egyet 5-kor a Turáni Társaságban (Eszterházy utca 4.), egy másikat 7-én a Keresztény Ligában (II. Fő tér 20.). Budapesten azonban ekkor sem időzöm, mert egy nappal előbb Gödöllőre megyünk Marciékhoz (Király út 2.), kik ott házat vettek és éppen csak az előadás idejére rándulok be Budapestre, tavaszra, melegebb időkre hagyván a látogatásokat. Ehhez hosszabb idő is kellene, mert ^ok az ösmerősöm; olyan kedves emberekkel pedig amilyenek Ti is vagytok, sőt elsősorban vagytok, bővebben szeretnék beszélgetni. Munkabírásod és erélyed csodálatos, ha még ezekben a nehéz időkben is dolgozni tudtál. Éppen ezért a Fontes két utolsó kötetét régi barátságod igen kedves emléke gyanánt becsülném meg, hanem mint egy magyar tudós energiájának a jelét is. A kolozsvári történelmi szeminárium példányai mind a halott rablók kezébe kerültek. Ide a szeminárium (az én 10.000 füzetemet nem véve) egyetlenegy kötet könyv nélkül jött át és sajnos benne még egy szalmaszál sem az állam tulajdona. Úgy gondolom azonban, hogy ha majd utalványozunk átalányt, első teendőim közé tartoznék, hogy ha az árak elfogadhatók, az igazán becses Fontesnek teljes sorozatát megvétessem számára. Az én kedves Micumnak nemcsak kézcsókot küldök, hanem puszit is, feleségem is ezerszer csókolja a fiúkkal együtt. Tégedet pedig a legmelegebben üdvözlünk az egész Méhely családdal együtt. szerető bátyád és barátod Márki Sándor 20
