Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Kovách Géza: Márki Sándor erdélyi kapcsolatai szegedi tanársága idején

azt mi akik a világ tudományos termésének javát őrizzük, bámultuk s büszkék voltunk objektivitásodra, műveidnek modem, magas színvonalára...”io

Nehéz szavakkal köszön el tőle Majláth Gusztáv római katolikus püspök is. „Nekünk, akik a lelkek törvényeit ismerjük, eddigi hivatásunk mellett új feladatunk is támadt: új életre kelteni, amit eddig csak szép tradíciónak tartottunk, tiszteltünk. Ez is a lelkek munkája, és mert az Isten lelke szerint dolgozom rajta és hiszem, hogy az Úr megáldja munkámat.

Méltóságodnak is sok kegyelmet kívánok az Úrtól, hogy tudományos működése nyomán sok élet fakadjon a múltból.”n

Márki Szegeden sem tagadja meg segítségét az itthon maradottaktól.

Még Kolozsvárt tartózkodott, mikor Reményik Sándor több levélben is anyagot kér Márkitól a beinduló Erdélyi Szemle, majd a Pásztortűz számára. Kérését Márki távozása után is megismétli. Márki készséggel tesz eleget a kérésnek s ezeket Reményik a Pásztotűzben helyezi el. 12

Kuncz Aladár, mint a kolozsvári Ellenzék szerkesztője 1923 nyarán veszi fel a kapcsolatot az ekkor már Szegeden előadó tudóssal. Márki elsőnek a már említett „Erdély, Havasalföld és Moldva 1538-ban” című írását küldi meg s azt Kuncz az Ellenzék mellékletében (1923. június 13.) jelenteti meg.>3 Ugyanezen év november 30-án Kuncz újabb írásokat kér az Ellenzék számára, ezúttal a neves erdélyi közéleti személyiségeket felelevenítő sorozatba.14 Márki három anyagot is küld, mégpedig „Egy székely tudós halála” (Fülei Szántó Károly), továbbá Szabó Károlyról és „Az első magyar krónika” című cikkét. Ez utóbbi az Ellenzékben jelent meg 1925. június 15-én.”15

Az erdélyi magyar közoktatás és tudományos élet komoly gondjairól mindenekelőtt Majláth Gusztáv püspök, Gyalui Farkas és Bíró Vencel levelei számolnak be.

Majláth püspök levelei tele vannak aggodalommal, a római katolikus egyház javai és iskolái körül tornyosuló veszedelmek miatt. E levelek önmagukért beszélnek, híven tükrözik az anyanyelvű oktatás korlátozását, a román nyelvvizsgák nehézségeit, stb.m Gyalui Farkas két levele az egyetemi könyvtár helyzetéről tudósít. Míg az első a reménytelen kétségbeesés hangulatát tükrözi, a második már megnyugtató, amennyiben arról biztosítja Márkit, hogy a könyvtár nem szenvedett kárt, működik, és személy szerint is élvezi az új román könyvtárigazgató bizalmát is.>2

György Lajos három levelében, akárcsak Reményik és Kuncz, cikkeket, tanulmányokat kér Márkitól a Pásztortűz számára. Márki 1924 nyarán Petelei Istvánról küld megemlékezést, melyet a Pásztortűz ugyanazon év novemberében közöl.>8

A legtöbb információt a hazai ügyekről talán Bíró Vencel levelei nyújtják. A piarista tudós maga is Márki tanítvány volt. Leveleiből egyrészt a vívódás — menni vagy maradni, miként tegye le magántanári képesítését Szegeden —, másrészt a kisebbségi feladat-vállalás tudatossága, az új helyzethez való hajlékony alkalmazkodás, az anyain MTA Ms. 5160/1162.

11 MTA Ms. 6163/752. u MTA Ms. 5164/1080-1084.

>3 Lásd: KunczAladár: Levelek, 1907—1931. Bukarest, 1982. 37.

14 Uo. 320.

15 Uo. 43, 328, lásd még tőlem: Kuncz Aladár levelei Márki Sándorhoz. >« MTA Ms. 5113/750-757.

n MTA Ms. 5160/1162-1163. is MTA Ms. 6161/1210.

16