Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
vények nem hoztak szégyent a Szeged katolikus életét irányítókra. A katolikus egyház égisze alatt rendkívül sokrétűen kiépült helyi szervezeti és intézményrendszer a már megszokott módon, precízen és megbízhatóan teljesítette a rá háruló feladatokat. A Szegeden sorra került ünnepi alkalmak arányaikban és sokféleségükben megfeleltek a püspöki székhelyként funkcionáló katolikus szellemi központtól elvárható mértéknek. Közülük legkiemelkedőbb a Szent Jobb szegedi útja volt. Azonban ezen kívül még több, nemcsak helyi, de országos érdeklődést kiváltó eseménnyel büszkélkedhetett a Tisza- parti város. A rendezvényeken magától értetődően Glattfelder Gyula játszotta a legnagyobb szerepet. A püspök a város és egyben az egész ország katolikus élete egyik meghatározó alakjának számított. Érthető tehát, hogy megnyilatkozásaira odafigyeltek mind a katolikus hívők, mind a hivatalos szervek. A konzervatív beállítottságú főpap a szentév folyamán következetesen hangoztatta azon meggyőződését, hogy a katolikus egyház nemzetünk életében alapvető és nélkülözhetetlen szerepet játszik, ezért jogosan tart igényt különleges politikai és társadalmi pozíciókra. A rendelkezésre álló fórumokon egyformán elítélte a liberalizmust, a szociáldemokráciát és a kommunizmust, egyidejűleg kárhoztatta a fasizmus egyházellenes és a fajelméleten alapuló változatát. Ez utóbbit érthető politikai okok miatt visszafogottabban tette, ám az emberi és főleg a keresztény értékeket elutasító nemzetiszocialista gondolatrendszertől következetesen elhatárolódott. Ugyanakkor nem tartotta teljesen kizárhatónak a katolikus egyház részéről a szélsőjobb- oldallal kötendő egyfajta modus vivendit sem, ha az a keresztény-nemzeti kurzus alapelveit tiszteletben tartja. Amikor azonban keresztény erkölcsi elveivel összeütközésbe kerültek a fasiszta inspirációjú próbálkozások, akkor bátran szót emelt ellenük. (Utalhatunk többek között a zsidótörvényekkel kapcsolatos felsőházi fellépésére.)! A megyéspüspök gondolkodása nem nélkülözött egyfajta szociális érzékenységet és megértést sem, természetesen a pápai enciklikák útmutatásához igazodva. Ezért hangsúlyozta olyan sokszor a Szent István jubileumi év lelki eredményeinek fontosságát, s a társadalmi feszültségek csökkentésének szükségességét. Maga a katolikus szociális szervezetek akcióit anyagilag, rendezvényeiket pedig jelenlétével támogatta. Ezenkívül rendszeresen segélyezte a szegényeket. Nyilvánvaló, hogy Glattfelder csakis a szegedi katolikus papság és a hívők aktív részvételével számolva gondolhatott a szentév célkitűzéseinek eredményes megvalósítására. A püspöknek ezen várakozásában nem kellett csalódnia. A jubileumi esztendőt értékelve számos alkalommal ő maga fejezte ki elégedettségét a lelkipásztorok és a hívek buzgóságával kapcsolatban. Elismerő szavainak reális alapot adott a város szentévi rendezvényeinek gazdagsága, az ünnepségeken részt vevők sokasága és a Szent István-em- lékévet megörökítő szép számú szegedi tárgyi alkotás. A város vezetése ugyancsak jelentős szerepet vállalt abban, hogy Szeged ne valljon szégyent a „kettős szentév” során az ország többi nagyvárosához képest. Igaz, a városházának számolnia kellett anyagi lehetőségei korlátáival. Ezért a városi hatóság igyekezett megtalálni a helyes arányt a rendelkezésre álló pénzügyi eszközei és az egyházi 1 Glattfelder püspök zsidótörvényekkel kapcsolatos magatartását elemzi Pál József igen értékes tanulmánya: Pál József: ulattfelder Gyula és az 1938—39-i zsidótörtények. In: Igazságot - szeretettel. Glattfel- der Gyula élete és munkássága. Szerk.: Zombori István. Open Art Nyomda, Bp-Szeged, 1995. 49-103. p. Glattfelder politikai szereplésére vonatkozóan: Zombori István: Glattfelder Gyula politikai tevékenysége a parlamentben (1911—1943). In: Id. mű, 104—165. p. 151
