Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

egyeztek a fentiekben már említett ilyen jellegű rendezvények tárgy körével. 57 Ezen semmi csodálnivaló nincs, hiszen ezeket az előadásokat egységesen az Actio Catholica által kiadott vezérkönyv útmutatása alapján szervezték meg.

Szeged katolikus egyházművészeti látványosságai újabb alkotásokkal gyarapodtak 1939. április 16-án, amikor felszentelték Somogyi-telep (ma Petőfi-telep) templomának szentélyfreskóját és rnennyezetképeit. Az 1935-ben elkészült, modernizált ókeresztény stílusú templom szentélyének, valamint egyik oldalkápolnájának falfestményeit Vinkler László festette Aba-Novák Vilmos ösztönzésére 1937-ben.5* A szentély mennyezetének festményeit viszont csak 1939 áprilisában fejezte be készítőjük, Bozó Gyula iparművész. A főoltár melletti freskón Krisztus kínszenvedésének néhány jelenetét örökítette meg az alkotó. A mennyezetképek pedig ó- és újszövetségi szimbólumokat ábrázoltak. A templom kazettás kiképzésű mennyezetét díszítő képeket Bozó fából készült lemezekre festette és a kész fanégyzeteket a gerendák közé illesztette. Ez a korabeli templomfestészetben igen ritkán alkalmazott módszer adta a mennyezetet díszítő festmények különlegességét. 59

1939. május 18—21. között tartották Budapesten a XXVIII. Katolikus Nagygyűlést az eucharisztikus világkongresszusra és a Szent István jubileumi évre történő visz- szatekintés jegyében. A nagygyűlést lezáró ünnepi nagy misén — amely a Hősök terén zajlott le — Glattfelder püspök mondott szentbeszédet a Szent István által mutatott út

követéséről. 60

Szegeden a katolikus szervezetek május 15-én emlékeztek meg a budapesti eucharisztikus világkongresszus első évfordulójáról. A Katolikus Legényegyletek és a Katolikus Dolgozó Leányok szegedi csoportjai az új szegedi Szent Vince Egyesület kultúrhá- zának nagytermében rendezték meg emlékünnepélyüket. Az ünnepély után az Erzsébet királynéról elnevezett ligetben álló lourdesi barlangkápolnánál litániát tartottakéi

Az Actio Catholica szegedi szervezetének női bizottsága 1939. június 17-én a városháza közgyűlési termében ünnepséget rendezett Szent István tiszteletére. A díszgyűlés jelentőségét azzal kívánták emelni, hogy a város előkelőségei mellett meghívták rá dr. Antal István igazságügyi államtitkárt is. „Korszerű kérdések és a szentistváni állam- eszme” című beszédében az államtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar nemzet hivatá'sa a Kárpát-medence gazdasági, stratégiai és szellemi egységének fenntartása. Olyan reformok keresztülvitelét sürgette, melyek célja az erős központi hatalom megteremtése, .á közigazgatás modernizálása, valamint a gazdasági és társadalmi élet új szervezetének kialakítása. Leszögezte, hogy ezeket az intézkedéseket a fennálló parlamentáris rendszer fenntartásával és a diktatórikus kormányzás bevezetésének elkerülésével kell megvalósítani.62 Utóbbi kijelentésének hitelességét azonban megkérdőjelezi Antal ismeretes erős szélsőjobboldali elkötelezettsége. Talán inkább a kormányfői posztot éppen betöltő Teleki Pál és az ország vezetésében nem elhanyagolható befolyású konzervatív politikai csoportosulás felé tett gesztust kell látnunk benne.

57 SzCsEPL. 478./1939. sz.

58 Szeged története 4. kötet. 1919—1944. Szerk.: SerfőzóLajos. Szegedi Nyomda Rt., Szeged, 1994. 734. p.

59 Délmagyqrország, 1939. április 14. 5. p.

60 Szegedi Új Nemzedék, 1939. május 23. 2—3. p.

61 Szegedi Uj Nemzedék, 1939. május 16. 5. p.

62 Szegedi Uj Nemzedék, 1939. június 18. 5. p.

148