Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
polgármester-helyettes tirádáira. Ugyanakkor rámutatott, hogy Szent István jubileumát nem ünnepelhették volna méltóbban meg a domaszékiek, mint a kápolna építésével. Kissé túlozva kijelentette, hogy államalapító királyunk minden művében és munkájában a templomot helyezte a központba. „Szent István házakat, utakat, várakat épített a népnek, de mindezek csak akkor nyertek értéket, amikor megépültek a templomok is. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy egyedül csak a várak védik meg az országot. A Várba erőt és akaratot, hitet is kell vinni, ezeket pedig csak Istentől kapjuk. ”32 — összegezte mondanivalóját a püspök. A domaszéki kápolna felszentelését követő hetekben a nemzetközi helyzet nagy horderejű eseményei vonták magukra Szeged és az egész ország lakosságának figyelmét. A csehszlovákiai krízis elmélyülése, a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés megszületésének időszakában a szentév egyházi bezárása már mérsékeltebb érdeklődést váltott ki, mint a Szent István jubileumi év korábbi ünnepségei. A Magyar Katolikus Püspöki Kar úgy döntött, hogy a szentévet a Patrona Hungáriáé ünnepét követő vasárnapon, 1938. október 9-én zárják be. Ehhez az szolgáltatta az apropót, hogy Szent István halálának 900. évfordulója és a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus budapesti megrendezése mellett a magyar katolikus egyház 1938-ban ünnepelte annak a kilenc évszázados jubileumát is, hogy a hagyomány szerint első királyunk Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. A három esemény egybeesése kapcsán 1938 őszén már nem „kettős szentév”-ről beszéltek, mint korábban, hanem a „hármas szentév” megjelölést használták.33 A „hármas szentév” bezárására vonatkozó előírásokat Serédi Jusztinián hercegprímás levélben juttatta el Glattfelder püspökhöz. A megyéspüspök ennek alapján szeptember 30-ai keltezéssel köriratot küldött egyházmegyéje valamennyi plébániájára. Ebben rámutatott a Szent István-i országfelajánlás és annak évfordulója jelentőségére. Majd közölte, hogy ezen alkalomból a „hármas szentév” egyházi rendezvényeinek szervezésével megbízott Actio Catholica Országos Elnöksége az 1938—39. évi programjába felvette Magyarország Nagyasszonya ünnepének a megszokottnál nagyobb fénnyel való megtartását. Glattfelder elrendelte, hogy „...ez ünnepen, azaz október 9-én minden plébánián az ünnepi szentmise után Te Deum tartassák, utána pedig mondassák el egy a Szent Szűzhöz szóló felajánló ima. ”34 Ilyen imát és az ünnepre készült beszédvázlatot az Actio Catholica országos központja kellő időben el fog juttatni az összes plébániára. Ha valami miatt az anyagok mégsem érkeznének meg, akkor elmondható Esterházy nádor ismeretes felajánlása. Az ünnepélyesség fokozása érdekében a püspök utasítása alapján az egyházi szertartásokra meg kellett hívni a hatóságok képviselőit. Ezenkívül a főpásztor kötelezte az egyházközségeket, hogy gyűléseken vagy ünnepségeken emlékezzenek meg Szent István országfelajánlásának „történeti jelentőségéről”. 35 Ilyen előkészítés után október 9-én Szeged katolikus templomaiban felhangzott a „hármas szentév” sikeréért mondott hálaadás. A Fogadalmi templomban maga Glattfel- der püspök pontifikálta a misét és a Te Deumot. Szentbeszédében örömteli szívvel köszönte meg Istennek, hogy olyan államférfit adott a magyarságnak Szent István szemé32 Szegedi Új Nemzedék, 1938. szeptember 20. 6. p. 33 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. október 2. 14. p. M SzCsEPL. 2760./1938. sz. 33 Uo. 132
