Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
gyarország vidéki képzőművészeti bemutatói közül talán csak a húsz-egynéhány évvel korábban megrendezett szombathelyi művészettörténeti kiállítás volt a szegedi kezdeményezéshez mérhető. Kiemelte, hogy mindazok a patinás alkotások, melyek néhány gazdag műgyűjtő tulajdonában eddig csak kevés ember számára voltak hozzáférhetők, most rövid időre publicitást kaptak és vitték a Tiszapart (sic!) Metropolisának büszke hírét egész Európába. Ezres tömegek gyönyörködhettek a szabadtéri játékok idején az emberi művelődés eme pompás virágos kertjében, ezrek művelődtek és magukba szívták a nagy képzőművészet nemes illatát. ... A »Szegedi Képzőműves Céh« eme bátor vállalata kultúr-cselekmény (sic!) volt, melyre a város büszke lehet. ”25 Augusztus 20-án Szeged valamennyi katolikus templomában fényes külsőségek közepette ünnepelték meg Szent István napját. A székesegyházban Raskó Sándor pápai prelátus celebrálta az ünnepélyes nagymisét.26 Arra a kérdésre, hogy miért nem a megyéspüspök vezette ezt a jelentős szertartást, egyszerű a magyarázat. Az augusztus 15- étől 20-áig tartó úgynevezett „Szent István hetében” összpontosuló országos Szent Ist- ván-ünnepségek egyik legjelentősebb és leglátványosabb eseménye az augusztus 20-ai budapesti Szent Jobb-körmenet volt. A körmenetet a jubileumi évre tekintettel az egyházi hatóságok minden eddiginél látványosabbá és felemelőbbé kívánták tenni. Ezért a katolikus egyház vezetése úgy határozott, hogy az ünnepi eseményen a katolikus püspöki kar teljes létszámban vegyen részt. így Glattfelder püspök is Budapesten tartózkodott államalapító királyunk ünnepén.27 A Fogadalmi templomban tartott Szent István-napi misén Kiss István püspöki tanácsos, tanítóképző intézeti igazgatóhelyettes mondott szentbeszédet. Méltatta Szent István egyházszervező tevékenységét és hangsúlyozta hűségét a katolikus egyházhoz. Kiemelte példamutató egyéni és családi életét. Majd arról beszélt, miként sáfárkodott a nemzet 900 éven át a szent király hagyatékával. Arra a következtetésre jutott, hogy a kilenc évszázad alkotó munkájának eredményei jogos büszkeségre adnak alapot a magyarságnak, mert egyetlen népnél sem vagyunk alábbvalók.28 Ugyancsak augusztus 20-án került sor Szatymazon az új templom alapkövének letételére. A Szeged külterületéhez tartozó település a Külsőszegedi Esperesi Kerület plébániája volt. 1902-ben Szent István király tiszteletére épült temploma az évek múlásával kicsinek bizonyult az egyre növekvő számú hívő befogadására. Ezért elhatározták, hogy a régi templomot kibővítik. Az egyházközség búcsúját használták fel alkalmul arra, hogy az épülőfélben levő templom alapkőletételi ünnepélyét megrendezzék. A megjelent több ezer ünneplő — Virág Vince szatymazi plébános vezetésével — délelőtt 10 órakor vonult be az új templom már mennyezetig emelkedő falai közé, a szentély helyére. Ott a kegyúr Szeged városát képviselő dr. Pálfy József polgármester helyezte el. az épület falába a lebontott és az épülő istentiszteleti hely történetét magába foglaló emlékiratot. Ezután körmenetet tartottak, majd a megjelent előkelőségeket ebéden látták vendégül. A díszebéden Pálfy polgármester mondott köszöntőt. Beszédében megemlékezett az egy évvel korábban tett ígéretéről, melyben kijelentette, hogy 1938 augusztusában az új templom már állni fog. Ez csak a nehéz pénzügyi viszonyok miatt 25 26 27 28 25 Katolikus Alföld, 1938. szeptember 15. 99—100. p. 26 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. augusztus 23. 7. p. 27 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. augusztus 19. 3. p. 28 Szegedi Uj Nemzedék, 1938. augusztus 23. 7. p. 130
