Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

A díszgyűlés utolsó szónoka a Hivatásszervezet egyik megalapítója és fő szervezője, a jezsuita P. Kerkai Jenő volt. „Fenséges dolog, hogy Szent István király eljön közénk.” — mondta. „Hatvan falu képviselői és Szeged munkásságának ezrei megillető- dött lélekkel várják Őt. Nem pusztaságba, de termékeny talajra érkezik. Vallomást teszünk előtte, hogy mi szívünk gyökeréig, a lelkünk legmélyéig magyarok és keresztények vagyunk. A szocializmus a bolsevizmus végnapjait éli, az anarchia pedig már meghalt, mielőtt megszületett volna. Igen, mert Isten nélkül akartak boldogulni. Egyedül a mi ütünk a helyes út és bátran állhatunk a Szent Jobb elé, mert megtettük és megtesszük a jövőben is kötelességünket. ”4o — hangzottak P. Kerkai nagy magabiztosságról tanúskodó szavai. A díszgyűlés befejezése után az egybegyűltek ismét zárt rendbe sorakoztak, és a Boldogasszony sugárúton csatlakoztak a Szent Jobb-körmenethez.

A szegedi nagyállomáson 18 óra után kezdett gyülekezni a Szent Jobb fogadására meghívottak csoportja. Az állomás épületét örökzöldből font girlandok, a magyar és a pápai zászló, egy Szent Istvánt ábrázoló zászló, Szeged város színei és címerek díszítették. A peron oszlopai mellé pálmákat állítottak. A sínig, amelyre az Aranyvonat befutott, piros szőnyeget terítettek. A szőnyeg peron felőli végénél álló emelvényre helyezték el a Szent Szív-körmenetben a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek alsóvárosi zárdájából elhozott Szent Gellért-ereklyét, hogy „900 év után itt történjen meg Szent István és Szent Gellért vértanú püspök találkozása.”41 19 órára megérkezett a város és a vármegye minden prominens személyisége: Dr. Shvoy Kálmán nyugalmazott altábornagy, országgyűlési képviselő tábornoki egyenruhában, más magas rangú tisztek kíséretével. Dr. Géléi József rektor vezetésével a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem teljes egyetemi tanácsa a hivatali méltóságukat jelző talárban és jelvényekkel. A város törvényhatóságának tagjai és a Csanád megyei főszolgabírák díszmagyarban. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége magyarruhás hölgyei és a vitézek formaruhás csoportja. Az egyházmegyei papság vezetői dalmatikában, és még számos előkelőség.

A terveknek megfelelően pontosan 19 óra 17 perckor gördült be az Arany vonat ünnepélyes lassúsággal a nagyállomásra, miközben a katonazenekar a Himnuszt játszotta. Az Aranyvonat mozdonyának elején hatalmás kettőskereszt világított bronzból készült babérkoszorú és olajág keretben, melybe itt-ott apró nemzetiszínű zászlócskákat tűztek. A vonat díszkocsija, amelyben a Szent Jobb volt, pontosan a sín elé terített piros szőnyeg előtt állt meg. A bizánci stílusban kialakított díszkocsi belsejét piros bársonnyal borították, padlóján drága szőnyegek díszlettek. Külső oldalán címerek között a magyar szentek látszottak, és két évszám: 1038-1938. Tetején a Szent Korona mását helyezték el, melyet négy imádkozó angyal alakja fogott közre. A díszkocsi közepén bíbor drapériával takart emelvényen állt a Szent Jobb neogótikus stílusú, aranyozott ereklyetartója.

A díszkocsiból elsőnek vitéz dr. Imecs György, Szeged főispánja szállt ki. Utána dr. Tóth Béla polgármester-helyettes, és a megyéspüspököt képviselő három főpap: Breisach Béla püspöki helynök, Barmos György főesperes és Raskó Sándor pápai prelá- tus következett. A Szent Jobb alabárdos testőrei leemelték az ereklyét a vonatról, melyet négy irgalmasrendi szerzetes vett át tőlük. Ekkor szálltak le a Szent Jobbot Buda“o Uo.

41 A Szent István Emlékév, 239. p.

118