Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

lyet vasárnaponként a katolikus templomokban. A helyzet orvoslására felmerülő megol­dások közül leghelyesebbnek tartotta, ha Szegeden diáktemplomot építenének. Javasol­ta, hogy az új templomot a jubileumi év alkalmából „Szent István Diáktemplomnak” nevezzék el, és így — véleménye szerint — a városban ez az új templom lehet az em­lékév legszebb megörökítője.27 28 * * 31 32 A jelenlevő mintegy 500 szülő egyetértett a javaslattal, és még az értekezleten megalakították a „Szent István Diáktemplom-Egyesületet”. A szervezési és egyéb felmerülő teendők ellátására a négy iskola igazgatóit és hittanárait kérték fel. A templom felépítéséhez szükséges pénzösszeget elsősorban az egyesület tagdíjaiból akarták előteremteni.2» A diáktemplom építésének tervét Glattfelder püspök messzemenően támogatta. 1938. május 11-én hagyta jóvá a szegedi „Szent István Diáktemplom-Egyesület” alap­szabályait, és további jóváhagyásra felterjesztette a belügyminiszterhez. Az alapszabá­lyok a templom építéséhez szükséges anyagi eszközök felsorolásánál még mindig a tag­díjakat tették első helyre, de ezek kiegészítéseként már számítottak ünnepélyek és eset­leges gyűjtések bevételeire, valamint különféle adományok, illetve hagyatékok össze­geire. 29 Sőt később úgy gondolták, hogy minden katolikus tanulótól évi két pengőt szednek be a diáktemplom építésére. Ez az ötlet nyilván azért vetődött fel, mert egyéb módokon nem gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez a megfelelő nagyságú összeg. Ezért Glattfelder Gyula kérelmet nyújtott be Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy hivatalosan engedélyezze a fenti díj beszedését a tanulóktól. A mi­nisztérium 1938. május 7-ei keltezésű válaszában azonban Szily államtitkár elutasító ál­láspontot képviselt: „... az állami középiskolák és felső kereskedelmi iskola tanulóinak hitfelekezeti célra külön díj fizetésére való kötelezéséhez elvi okokból sajnálatomra nem áll módomban hozzájárulni. ”30 Problémák merültek fel a megépítendő diáktemplom helye körül is. Eredetileg a Szent György utca (ma József Attila sugárút) és a Maros utca közé eső városi telken szerették volna felépíteni a templomot, de azt akkor a város már átengedte az evangéli­kus egyháznak. Ezután azt kérelmezték a polgármesteri hivataltól, hogy a Stefánia sé­tány felsőkereskedelmi iskola felőli részéből 700 m2 területet engedjen át a templomépí­tés céljára. Ha ezt a területet a város ingyen átadná, akkor a templom építési költségei körülbelül 50 000 pengőt tennének ki.3t A válasz azonban ismét elutasító volt. A pol­gármesteri hivatal 1938. július 9-én kelt iratában közölte, hogy: „... a városrendezési bizottság a kérelmezett helyet templomépítésre alkalmasnak nem tartja.”22 így a „Szent István Diáktemplom” építésének ügye függőben maradt. Sőt, a következő években sem kezdődtek meg az építési munkálatok. A ten' nem valósult meg. De térjünk vissza az 1938-as év elejére! Február folyamán a Budapesten megalakí­tott Szent István Emlékév Országos Bizottsága tagjául hívták meg Szegedről dr. Pálíy József polgármestert, dr. Tóth Béla polgármester-helyettest, dr. Konczvald Endre sze­gedi ítélőtáblái elnököt, dr. Paraszkay Gyula szegedi királyi törvényszéki elnököt és dr. 27 Szegedi Új Nemzedék, 1938. február 19. 4. p. 28 Szegedi Űj Nemzedék, 1938. március 2. 1. p. M SzCsEPL 1140./1938. sz. so SzCsEPL 25./1938. sz. 31 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban: CsML.) IV. B. 1407. c. Szeged Város Polgármesteri Hi­vatalának iratai. Közigazgatási iratok. 11 578./1938. sz. 32 CsML. IV. B. 1407. c. 31 884./1938. sz. 99

Next

/
Thumbnails
Contents