Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok

rétién időpontban valószínű aknarobbanástól jobb kar és jobb lábszártörést szenvedett, szétszórt szilánkok voltak testében és az 505. sz. hadikórházba így szállították be, ahol hősi halált halt. (HL. HM. 22. oszt. ir. 651. d.)

Süveg Ferenc; lh.: Szeged-Atokháza; A második világháborúban hadműveleti területen, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között meghalt. Neve Ásotthalmon a hősi halottak és áldozatok emlékművén szerepel.

Szabadi Tibor munkaszolgálatos; Szeged, 1914.; Deutsch Berta; lh.: Szeged, Teleki u. 1.; Munkaszolgálatosként 1944 tavaszán a 105/32. tábori munkásszázadba hívták be munkaszolgálatra. Az 1. hadsereg közvetlen alakulataként a Kárpátok előterében zajló harcok mögöttes területén helyezkedtek el, ahol 1944. július 25-én eltűnt. (HL. Veszteséglajstrom 15. köt.)

Szabó Antal állampénztári tisztviselő; Szeged, 1917.; Kakas Mária - Szabó Antal; fel.: Juhász Piroska; lh.: Szeged; A második világháborúban a magyarországi hadműveleti területen 1944. december 15-én halt meg. (Szeged HA. 1426/1952. és Szegedi Járásbíróság Pk. 23302/1952-3. sz. határozata)

id. Szabó Gyula postafőellenőr, hivatalvezető; Szeged, 1891.; Horváth Teréz - Szabó Gyula Sándor; fel.: Nyáry Irma; lh.: Szeged, Alföldi u. 27.; 1944. október 8-án a szegedi Postaigazgatóság evakuálásakor feleségével és 22, 17, 13 és 6 éves gyermekeivel együtt Budapestre menekült egy rokona budai lakásába. Utazás közben nagyon súlyos közlekedési balesetet szenvedett, amiatt a Kékgolyó utcai Postás (Szieszta) Szanatóriumba szállították. Ott kezelték, többször megműtötték. Az utolsó műtétre a Ba- kay-klinikán (jelenleg Baros utcai klinikák) került sor december 13-án. A műtét jól sikerült és minden remény megvolt a teljes gyógyulására. Amikor Budapest ostroma megkezdődött, majd amikor a németek a hidakat felrobbantották, a családjával megszakadt a kapcsolat. Mint később kiderült, 1945. január 13-án szovjet légitámadás során a klinikának az a része, ahol ő feküdt bombatalálatot kapott és ő életét vesztette. A romok eltakarításakor előkerült holttesteket a rákoskeresztúri temetőben közös sírba temették el. 1945 márciusában, amikor az első ideiglenes hídon Budáról Pestre át lehetett menni, felesége — mit sem sejtve a tragédiáról — sietett a férjéhez a klinikára. A már öt halottat gyászoló, megtört feleség ekkor tudta meg, hogy utolsó reménysége, a férje is meghalt, sőt már el is temették. (Családi dokumentumok és adatközlés 1999.)

ifj. Szabó Gyula szigorló jogász; Szeged, 1923. január 18.; Nyáry Irma - id. Szabó Gyula; lh.: Szeged, Alföldi u. 27.; A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karának szigorló jogásza volt. 1944. október 8-án a szegedi Postaigazgatóság evakuálásakor családjával együtt Budapestre menekült egy rokona lakásába. A Postaügyminisztériumban kapott ideiglenesen, végzettségének megfelelő állást. 1945. február 12-én hajnali hat órakor Budát ostromló szovjet katonák jelentek meg a házban és őt, hat másik fiatalemberrel együtt elhurcolták „ma- lenkij robot”-ra. Kannás benzin szállításra kötelezték őket a szovjet tankok számára. Másnap, amikor a hozzátartozóknak megengedték, hogy keresésükre induljanak, megtalálták őket a háztól kb. 100 méterre a fagyott földön. Látható volt, hogy egy aknabecsapódás miatt többen azonnal meghaltak, mások súlyos sé84