Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok

Kiss Ferenc; lh.: Szeged-Balástya; A második világháborúban hadműveleti te­rületen, vagy szovjet hadifogságban is­meretlen körülmények között meghalt. Neve Balástyán a hősi halottak és áldo­zatok emlékművén szerepel. Kiss György; fel.: Papái Etel (1910.); Ih.: Szeged-Röszke; A második világhá­borúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged város Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Kiss Jenő postafőellenőr, műszaki fő­igazgató; Szeged, 1895.; Lontai Szabó Izóra; lh.: Szeged, Zoltán u. 19.; 1944. október 8-án a szegedi Postaigazgatóság evakuálásakor családjával együtt a Buda­pestre menekült egy rokona Margit krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regent-házba. E háznak földszinti kávéház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csa­patok január 10-től lőszerraktárként le­foglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincéjében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali ne­gyed háromkor, amikor a németek a lő­szereket felrobbantották, nehogy a rob­banóanyag a szovjet csapatok kezébe ke­rüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg csa­ládjával együtt. 1948-ban a ház romjai­nak bontása során naplót vezettek a bon­tási időpont és az előkerülési helyszín feltüntetésével. Előkerülésük sorrendjé­ben a holttesteket, csontmaradványokat megszámozták. E napló adata szerint jú­nius 11-én került sor Kiss Jenő és család­ja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a szegedi refor­mátus temetőben temették el. (Rokoni adatközlés 1999. és Szilágyi István: A Regent-ház regénye. Dokumentumre­gény. Bp. 1948. 111., 131.) Kiss Jenőné Nyáry Anna postatiszt; Szeged, 1900.; Nagy Julianna - Nyáry András; lh.: Szeged, Zoltán u. 19.; 1944. október 8-án a szegedi Postaigaz­gatóság evakuálásakor családjával együtt a Budapestre menekült egy rokona Mar­git krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regent- házba. E háznak földszinti kávéház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csapatok január 10-től lőszerrak­tárként lefoglalták és mintegy 100 tonna lőszerrel telerakták. A ház pincéjében 220 ember halt meg 1945. január 22-én hajnali negyed háromkor, amikor a né­metek a lőszereket felrobbantották, ne­hogy a robbanóanyag a szovjet csapatok kezébe kerüljön. Kiss Jenő is ekkor halt meg családjával együtt. 1948-ban a ház romjainak bontása során naplót vezettek a bontási időpont és az előkerülési hely­szín feltüntetésével. Előkerülésük sor­rendjében a holttesteket, csontmaradvá­nyokat megszámozták. E napló adata szerint június 11-én került sor Kiss Jenő és családja exhumálására. A rokonok Kiss Jenő és családja földi maradványait a helyszínen azonosították és egy közös koporsóban Szegedre szállítás után a sze­gedi református temetőben temették el. (Rokoni adatközlés 1999. és Szilágyi István: A Regent-ház regénye. Doku­mentumregény. Bp. 1948. 111., 131.) Kiss Klára gyermekáldozat; Szeged, 1934. június 29.; Nyáry Anna - Kiss Je­nő postafőellenőr; lh.: Szeged, Zoltán u. 19.; 1944. október 8-án a szegedi Posta- igazgatóság evakuálásakor szüleivel együtt a Budapestre menekült egy roko­nuk Margit krt. 43. sz. alatti lakásába, a Regent-házba. E háznak földszinti kávé- ház-, bank- és üzlethelyiségeit a Budát védő német csapatok január 10-től lő­57

Next

/
Thumbnails
Contents