Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Ismertté vált újabb szegedi hősi halottak és áldozatok

Gulyás Ottó munkaszolgálatos; Sze­ged, 1914.; Schrott er Katalin; 1944-ben a 109/6. kisegítő munkaszolgálatos szá­zadban teljesített szolgálatot. 1944. no­vember 11-én Sajószentpéternél eltűnt. A háború után nem tért vissza. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Guller István; fel.: Berta Ida (1915.); lh.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifogságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyilvánították. (Szeged vá­ros Hadigond. Iroda ir. szn. 1945-1950) Gurka János hivatásos tüzér törzsőr­mester, tűzszerész; Aknaszlatina (Er­dély) 1898. október 1.; Gurka Emeren- cia; utolsó lh.: Abony, Szaluski u. 28.; korábbi lh.: Szeged; Az első világhábo­rúban a szegedi 46-os gyalogezreddel vett részt. Három év frontszolgálat alatt ötször sebesült, majd különböző helyőr­ségekben teljesített szolgálatot. A máso­dik világháború előtt hosszabb ideig Sze­geden élt, családjával itt lakott. A hábo­rú alatt a VI. hadtesthez került át, a Szolnok melletti Paládicspusztán közös német-magyar tüzér lőszerraktárnál tel­jesített szolgálatot. Részt vett az erdélyi bevonulásban, a 2. magyar hadsereg Don melletti harcaiban, lőszerutánpótlást szállító vonatok kisérésében, amely visszafelé sebesülteket szállított. A Ma­gyarországon folyó harcok idején az 1. magyar hadsereg harcaiban vett részt. A budapesti csatában 1944. december 26- án hajnalban, a Tőzsdepalotánál aknata­lálat érte őket, tüdőrepedésben, tüdővér­zésben halt meg. A helyszínen, a Sza­badság téren temették el, majd exhumá­lás után 1945 júliusában az Újköztemető­ben közös sírba temették. (Családi dók.) Guzi István hadapród őrmester; Sze­ged, 1924.; lh.: Szeged; 1943. október elején korengedményes önkéntesként Kiskunhalasra a 3/III. páncélos zászló­aljba vonult be szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola I. évfolyamát Abonyban, a II. évfolyamát Esztergomban végezte. Itt hadapród őrmesterként belépett a Hunyai SS páncélgránátos hadosztályba, s alaku­latával Németországba került. 1945 feb­ruárjában Sziléziában a szovjet csapatok ellen bevetették őket. 1945 márciusában Strigaw-Strehlen térségében hősi halált halt. (HOHE: Tóth János adatgyűjtése) Gyálai Ottó honvéd, címzetes őrveze­tő; Szeged, 1922. július 1.; Szekeres Ilo­na; nős; lh.: Szeged, Mikszáth K. u. 13.; A szegedi 9. gyalogezred I. zászlóalj 3. lövész századában teljesített szolgálatot. Alakulata a 13. gyaloghadosztály had­rendjében 1944. augusztus 25-én Galíci­ába került az 1. hadsereg arcvonalába, ahol 1944. szeptember 28-án a szovjet csapatok támadása kezdetén Szuchi Pó­tok környékén eltűnt. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Györke (Györki) Géza munkaszolgá­latos; Szeged, 1901.; fel.: Tóth Rozália (Rózsa) (1907); 111.: Szeged; A második világháborúban, vagy szovjet hadifog­ságban ismeretlen körülmények között halt meg. Feleségét hadiözveggyé nyil­vánították. (Szeged város Hadigond. Iro­da ir. szn. 1945-1950) Gyuricza Mihály tartalékos honvéd; A szegedi 55. légvédelmi tüzérosztály­ban teljesített katonai szolgálatot. Szege­den az 1944. augusztus 29-i légitámadás­kor a gépágyús üteg fél szakasza egy gépágyúval a vasúti hídnál védte a várost és a hidat. Bombatalálat érte őket és a bombaszilánkoktól hősi halált halt. Az 5. helyőrségi kórház ravatalozójából augusztus 31-én a belvárosi református hősi temetőben temették el. (HL. HM. 22. oszt. ir. 715. d.) 47

Next

/
Thumbnails
Contents