Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Dokumentumok, tanulmányok, visszaemlékezések
Az V. utász műszaki munkásszázad vázlatos története 1944. április 18-tól 1945. május 4-ig a szovjet fogságba jutásig (Dr. Huszka László Imre ny. főiskolai tanár visszaemlékezésszerű tanulmánya a szegedi V. utászzászlóalj kötelékébe tartozó V. műszaki munkásszázadról) Századkeret Századparancsnokunk egy okleveles tanító, tartalékos utászhadnagy, Laczkovits Mihály volt. Helyettese egy újvidéki lakos, tisztviselő nőtlen, tartalékos hadapródőr- mester volt. Fogságba eséséig a századparancsok harci alakulathoz kérve át magát, egy tartalékos tüzérzászlós Zöldi Miklós lett a századparancsnok, majd az utolsó félévben hozzánk helyezték egy gyalogosalakulattól az első világháborúban járt hadnagyot Nyitray József tartalékos főhadnagyot, s ő vette át a századparancsnoki beosztást. Őt Csehszlovákiából telepítették ki családjával együtt Zsigárdról Magyarországra Bácsalmásra. Mint kántortanító működött a kitelepítésig, s mint ilyen perfekt bírta a szlovák nyelvet, s nagy segítségünkre volt, amikor a visszavonulásunk idején Szlovákiába kerültünk. Huszka László Imre karpaszományos utász századírnoki beosztásban előbb őrvezető, majd tizedesi rendfokozattal 1944. október 15-ig teljesített szolgálatot. Ugyanis Szálasi uralomra jutásakor megszűnt a karpaszomány megkülönböztető jelzés. Gazdasági ügyintézőnk egy csongrádi illetőségű kereskedő Makai András tartalékos utász szakaszvezető volt fogságba esésünkig. Szolgálatvezetőnk Német Pál hódmezővásárhelyi illetőségű, civilben útépítő munkás, tartalékos utász szakaszvezető volt. (Szikszónál 40-ed magával dezertált!) Századszabónk Kovács József makói illetőségű szabómester, tartalékos utász volt (Makó, Almási u. 81.). Vele haláláig személyes kapcsolatban voltam, mivel az auschwitzi fogságom idejében látva leromlott egészségi állapotomat, bevitt a 80 fős lágeri szabóműhelybe takarítólegénynek, ahol őt mint szakembert az oroszok foglalkoztatták. Ő hitt a műhelyparancsnok szavának, hogy 1945 szeptemberében a lágert az oroszok át kell engedjék a lengyeleknek. Valóban kapott egy propuszkát, aminek birtokában eléggé kalandos úton — már 1945. szeptember végén érkezett Szegedre, s mielőtt Makóra ment, fölkereste a már Szegedre menekült feleségemet. így kapott először felőlem hírt a családom, hol voltunk együtt, s mikor estünk fogságba. Nobik Mátyás szegvári lakos, civilben kubikos, tartalékos utász tizedes a század szálláscsinálói tisztét töltötte be, főleg a visszavonulásunk idejében. Potz Mihály kunbajai lakos, földműves, tartalékos utásztizedes. Czirok Ferenc algyői parasztember, tartalékos utásztizedes. Vajda János makói módos parasztember, tartalékos utászőrve- zető. Vili József kiskunhalasi korcsmáros, tartalékos utászőrvezető. Vonatparancsnokként ő felelt a 6 homokfutó szekerünkért és 12 lovunkról. Amikor Auschwitzban 1945. június 25-én bevagoníroztak bennünket, az indulás előtti orvosi vizsgálatkor mint sárgaságba eső beteget kiemelték a transzportból További sorsáról nem tudok. Rózsa Vilmos szegedi lakos, tetőfedőmester (Szent Antal u. 18.) tartalékos utászőrvezető. Vidács János szegedi napszámos, parasztember, tartalékos utászőrvezető. Böjti János nagykőrösi lakos csizmadiamester, tartalékos utászőrvezető mint század311
