Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Tápé halottai a második világháborúban
rotojaknál voltak védőállásban, ahol 15- én törték át a magyar arcvonalat, s a támadás megindulásakor hősi halált halt. 1961-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság január eleji életjele alapján 1943. február 15-i időpontban jelölte meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 15/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 25309/1961/5. sz. és HL. Veszteséglajstrom 12. köt.) Nagy Sándor honvéd; Tápé, 1903. január 27.; Berta Julianna - Nagy József; lh.: Tápé 170.; 1942. május elején mozgósították és Kecskemétre a 13. könnyű- hadosztály-vonat fogatolt, vagy gépkocsizó oszlopába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a hadosztály kötelékében a 2. magyar hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki, majd az urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején a gyalogos alakulatokkal együtt Osztrogozsszkba vonultak vissza. Miután minden raktáron lévő élelmet és ruhaneműt szétosztottak, ők is harcoló alakulatként védték a szovjet csapatok által bekerített és szétlőtt várost. Január 20-án éjjel kitörtek és megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. A negyedik bekerítő gyűrű áttörésekor 1943. január 23-án Uovszkojénél hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) Ördög Ambrus honvéd; Tápé, 1910.; Molnár Róza; 1942. április végén mozgósították és Kiskunfélegyházára, a kecskeméti 37. iker-gyalogezred III. zászló- aljába hívták be frontszolgálatra. Alakulata a 13. könnyűhadosztály kötelékében a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál voltak védőállásban, ahol 15-én törték át a magyar arcvonalat, s 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza. Négy napon át védték a szovjet csapatok által bekerített és rommá lőtt várost, majd január 20-án nagy véráldozatok árán kitörtek, s megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. A harcokban január 15-22. között hősi halált halt. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 10. köt.) Palotás György földműves, honvéd; Tápé, 1920. február 26.; Bozóki Veronika - Palotás György; lh.: Tápé, Szabadkai u. 10.; 1941. október elején Miskolcra a 13. gyalogezred II. zászlóaljába vonult be tényleges katonai szolgálatra. Alakulatával a 19. könnyűhadosztály kötelékében 1942 nyarán a 2. hadsereg Don menti arc vonalába került. Részt vett a scsucsjei szovjet hídfőállás ellen indított sikertelen támadásokban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Scsucsje előtt Ilinka község körzetében voltak védőállásban és az arcvonal áttörésekor január 14-én a súlyos harcokban hősi halált halt. 1962-ben holttá nyilvánították, s mivel 1943. január elején Ilinka községből kaptak tőle üzenetet, a Szegedi Járásbíróság egy évvel későbbi, 1943. január 15-i időpontban határozta meg elhunytát. (Tápé HA. 2/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 24265/1962/4. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) Petrovics András (Adám) cigány honvéd; Tápé, 1919. szeptember 24.; Petrovics Mária; lh.: Tápé, Madarász u.; A kecskeméti 13. tüzérezreddel 1942 augusztusában került a 2. hadsereg Don menti arcvonalába. A hídfőharcok idején Urivnál 1942. szeptember 12-én bombaszilánktól súlyosan megsebesült és Boldi- revkán a tábori kórházban hősi halált 281
