Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Tápé halottai a második világháborúban
tojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál védelmi állásban voltak, ahonnan 16-án Osztrogozsszkba vonultak vissza, és négy napon át védték a szovjet csapatok által bekerített és rommá lőtt várost. A védelmi harcokban január 18-án lövéstől hősi halált halt. Bajtársai Osztrogozsszkban temették el. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. Veszteséglajstrom 8. köt.) Makai Pál honvéd; Tápé, 1913. szeptember 20.; Szabó Julianna; A kecskeméti 7. gyalogezred kiskunfélegyházi III. zászlóalj állománytesthez tartozott. 1944. január 2-án a kecskeméti csapatkórházban gümőkorban és hashártya- gyulladásban meghalt. Halála hadműveleti területi tevékenységével függött össze. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. 725. d.) Makra József földműves, napszámos, honvéd; Tápé, 1903.; Biacsi Julianna - Makra József; fel.: Szabó Anna; lh.: Tápé; Idős tartalékosként 1942 áprilisában mozgósították és ismeretlen katonai alakulatba vonult be frontszolgálatra. Alakulatával 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalába került. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején hősi halált halt. 1950- ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság utolsó levele alapján 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 34/1950. sz. és HM. Veszt. csop. 7313/1951. sz.) Márta István földműves, őrvezető; Tápé, 1914.; Veres Julianna - Márta Sándor; fel.: Márta Viktória; lh.: Tápé, Kolozsvári u. 18.; Tartalékosként 1942. április végén mozgósították és Kiskunfélegyházára, a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljába vonult be frontszolgálatra. Alakulata kiszállításuk, majd 1000 km gyalogmenet után a 2. magyar hadsereg Don menti arcvonalára került. Részt vettek a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojak védőállásaiból Osztrogozsszkba vonultak vissza, majd a város négy napos védelme után január 20-án kitörtek és megkezdték gyötrelmes visszavonulásukat. Ezekben a harcokban január 15-március 30. között meghalt. 1952-ben holttá nyilvánították és a Szegedi Járásbíróság 1943. február 15-i időpontban határozta meg elhunytát. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 31/1952. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 27537/1952-2. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) Márta István földműves, szakaszvezető; Tápé, 1919. augusztus 13.; Makai Julianna - Márta József; 111.: Tápé, Kü- küllő u. 15.; Kiskunfélegyházán a kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljában teljesített tényleges szolgálatot. Alakulatát 1942 áprilisában mozgósították és június 20-án a 2. magyar hadsereg kötelékében a keleti frontra szállították. Resi- cáig vonattal mentek, ahonnan 1000 km-t gyalogmenetben vonultak a Don menti arcvonalba. Részt vettek a korotojaki és urivi hídfőcsatákban. A szovjet csapatok 1943. január 12-i offenzívája idején Korotojaknál védőállásban voltak, s az itt megindult támadáskor január 15-én hősi halált halt. 1961-ben holttá nyilvánították. Neve a hősi halottak emlékművén szerepel. (Tápé HA. 12/1962. sz., Szegedi Járásbíróság Pk. 23595/1961/4. sz. és HL. Veszteséglajstrom 9. köt.) Márta István kőműves, honvéd; Tápé, 1921. október 17.; Domonkos Julianna - Márta István; lh.: Tápé, Dr. Dósa István u. 174.; 1942. október elején 277
