Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Tápé halottai a második világháborúban

TÁPÉ HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN A ma Szegedhez tartozó egykori nagyközségek háborús veszteségének számbavé­tele Szegedhez hasonlóan többéves kutatómunka eredményeként készült el. Ez a teljes névsor Tápé község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A feldolgo­zás során figyelembe vettem a Hősök terén felállított emlékmű második világháborús emléktábláján felsorolt nevek listáját, amelyen 78 név szerepel. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint ki­terjesztettem a kutatást a háborúval összefüggő teljes katonai és polgári veszteségre, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállás körülményeiből adódó atrocitá­sokkal függött össze. így a tápéi fejezetben összesen 103 fő hősi halott és áldozat sze­repel. A kutatás során széleskörű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként ke­zeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a háború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egy­kori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása céljából. A másik adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a Honvédelmi Minisztérium veszteségkimutatása képezte. Ebben új neveket is találtam és ebből gyűj­töttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a lakosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkentve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvés az volt, hogy az áldozatoknak személy szerint állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszaká­ban az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, az esetleges házastárs neve, s a legutolsó lakcím. Vala­mint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülményei, lehetőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem tudtam megvalósítani, mert a hiányos levéltári források ezt nem tették lehetővé. Itt csak arra utalok, hogy a háborúban, vagy hadifogságban meghalt. A község háborús embervesztesége így is nagy, az 1941-es népszámlálás 4654 fős létszámából 103 fő, amely 2,24%-os veszteséggel a régió átlaga közé tartozik. A 103- ból 8 fő a polgári áldozat: 4 felnőtt és 4 fő zsidó deportált, akik Auschwitzból nem tértek haza. A négy felnőtt a községért folyó harcok idején szovjet aknabecsapódás kö­vetkeztében halt meg. Kilencvenöt fő a katonaáldozatok száma, akik a hadműveleti te­rületen, harctéren, vagy hadifogságban haltak meg. 271

Next

/
Thumbnails
Contents