Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Szőreg halottai a második világháborúban
SZOREG HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN A ma Szegedhez tartozó egykori nagyközségek emberveszteségének számbavétele Szegedhez hasonlóan többéves kutatómunka eredményeként készült el. Ez a vélt teljes tabló Szőreg község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A feldolgozás során figyelembe vettem a Hősök terén felállított emlékmű második világháborús emléktábláján felsorolt nevek listáját, amelyen 53 név szerepel. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint kiterjesztettem a kutatást a háborúval összefüggő teljes katonai és polgári veszteségre, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállás körülményeiből adódó atrocitásokkal függött össze. így a szőregi fejezetben összesen 90 fő hősi halott és áldozat szerepel. A kutatás során széles körű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként kezeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a háború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egykori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása végett. A másik adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a Honvédelmi Minisztérium veszteségkimutatása szolgáltatta. Ebben új neveket is találtam, és ebből gyűjtöttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a lakosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkentve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvésem az volt, hogy az áldozatoknak személy szerint állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszakában az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, az esetleges házastárs neve s a legutolsó lakcím. Valamint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülményei, lehetőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem tudtam megvalósítani, mert a hiányos levéltári források ezt nem tették lehetővé. Itt csak arra utalok, hogy a háborúban, vagy hadifogságban meghalt. A község háborús embervesztesége így is nagy, az 1941. évi népszámlálás 4460 fős lakosság számából 91 fő, amely 2,3%-os veszteséggel a régió átlaga közé tartozik. A 91-ből 15 polgári áldozat: 8 felnőtt, 2 gyermek és 5 zsidó deportált, akik Ausch- witzból nem tértek haza. A nyolc felnőttből két katonakorú polgári személyt a községért folyó harcok idején a szovjetek kivégeztek, kettőt október 21-én szerb „partizánok” agyonvertek. A hadműveleti területen, harctéren vagy hadifogságban elhaltak 257
