Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Algyő halottai a második világháborúban
ALGYŐ HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Több éves kutatómunka eredményeként készült el a teljes névsor Algyő község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A téma feldolgozása nem előzmény nélküli. Az „Algyő és népe” című községtörténeti monográfia (Szeged, 1987.) 199-205. oldalán közli Kovács József tanár ismeretlen forrásokból gyűjtött listáját, amelyben 89 fő: katonák és polgári személyek szerepelnek. Az áldozatok listája nem volt teljes, bár ez képezte alapját az 1988-89-ben a templom falán felállított hősi halottak és áldozatok emléktáblájának, amelyen 85 név szerepel. Ezen új nevek is szerepelnek, mások viszont kimaradtak. Kutatásaim során a listákat figyelembe vettem és ösz- szevetésük után jelentősen bővítettem. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint tehát jelentősen kiterjesztettem a kutatást. így a katonai halottakra és a polgári veszteségre, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállásból adódó atrocitásokkal függött össze. Ezért a községért folyó harcokban itt hősi halált halt nem algyői 11 magyar honvéd is szerepel a névsorban, akik a községért áldozták életüket és előbb ideiglenesen, majd exhumálásuk után némelyeket véglegesen is itt temettek el. Az algyői fejezetben összesen 141 fő hősi halott és áldozat neve szerepel. A kutatás során széleskörű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként kezeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a második világháború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egykori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása céljából. A másik legnagyobb adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a honvédelmi minisztérium veszteségkimutatása képezte. Ebben új neveket is találtam, és ebből gyűjtöttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a lakosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkentve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvés az volt, hogy az áldozatoknak személyre szólóan állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszakában az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, illetve az esetleges házastárs neve, s a legutolsó lakcím. Valamint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülményei, lehetőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem 223
