Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
évfolyambeli férfiakat. Újra felülvizsgálták a katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottakat, és katonai vagy munkaszolgálatra hívták be őket.89 Az általános mozgósítással jelentősen növekedett Szegeden a katonaság létszáma. Ellátásuk egyre nagyobb nehézségbe ütközött, ezért szeptember 23-án a katonai alakulatoknál megszüntették a közétkeztetési élelemgazdálkodást, helyette a háborús élelemelosztást vezették be. A megnövekedett katonaság elhelyezésére nem volt elegendő a korábban lefoglalt sok iskola és közintézmény, ezért házakat, óvóhelyeket, pincéket is katonai körletekké nyilvánítottak. Kézifegyvert csak a behívottak 40-50 %-ának tudtak adni, de megkezdődött azok feszített ütemű kiképzése.90 Szeptember 25-én belügyminisztériumi utasítást adtak ki a nemzetőrség sürgős megszervezéséről. A nemzetőrség feladata volt a csendőrség támogatása a közbiztonság fenntartásában, kisebb ellenséges partizán- és ejtőernyőscsoportok megsemmisítése, szabotázsakciók megakadályozása, valamint szükség esetén a katonai parancsnokságok utasításai szerint az arcvonal mögötti területek védelme volt, tehát közvetlen katonai feladatokat láttak el. Szeptember 30-án felszólították a város férfi lakosságát a nemzetőrségbe való önkéntes jelentkezésre. Emellett kötelékükbe vonták a hadiüzemi őrsöket (minden üzemnek kellett kiállítania), a légoltalmi rendfenntartó szervezetet és a leventecsapatokat is. Október 3-án a főispán 15 főt jelölt ki a nemzetőrszervezet parancsnoki karába, akik civilben bank- és vállalatigazgatók, ügyvédek, tanárok és városi főtisztviselők, valamennyien tartalékos katonatisztek voltak. Október 6-án megkezdték kiképzésüket is. Október elejétől végleg megszűnt a város békés élete. Az egyetlen lap. a Szegedi Új Nemzedék a hadijelentések mellett ugyan még békésnek tűnő cikkekkel volt tele, azonban a szegedi filmszínházak már csak a hét végén tartottak előadást, s október 2-án felfüggesztették a kerületben a labdarúgó-bajnokságot. Szeptember 30- tól a város egész lakosságát védelmi erődítési munkálatokra mozgósították. Nagy erőfeszítéseket tettek az új szegedi védelmi vonal megerősítésére. A Kamaratöltésen tankcsapdákat és lövészárkokat ástak. Október 4-én a hadiüzemekben - vagyis minden jelentősebb szegedi gyárban és ipartelepen - megszervezték a gyári munkásalakulatokat. Ezeknek minden katonaviselt ember, illetve minden kiképzett 18-20 éves levente tagja volt. Élükön kijelölt parancsnok és parancsnokhelyettes állt, de a gyári katonai parancsnok felügyelete alatt tevékenykedtek. Riadóláncot szerveztek, tagjaiknak készenlétben kellett tartaniuk háromnapi élelmet, riadóztatás esetén pedig a munkásoknak takaróval, meleg ruhában a város kijelölt pontjaira kellett vonulniuk, hogy a katonai szolgálatra vagy további hadiüzemi munkára befogható erő veszélyeztetett helyzetben ne maradjon a városban. A különleges közigazgatási rendszabályokat kiterjesztették 89 HL HM. ein. uo., CSML. Polgm. ír. 13772., 16756/1944. Szefi. OM. biz. 27/1944. 90 HL VKF. ein. I.a. oszt. 300 cs. 708., 713/1944., 56746/eln. 5. VKF. - 1944. 90
