Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
(MCSZ) és az SS megegyezése tette lehetővé, hogy Szeged és környéke zsidóságának nagyobb része nem az auschwitzi megsemmisítő táborba, hanem a Bécs környéki munkatáborokba került. A város zsidó lakosságának internálása és deportálása miatt több különböző vallású és meggyőződésű ember emelte fel szavát. A római katolikus egyház helyi vezetése kezdettől szembefordult a különböző zsidóellenes intézkedésekkel. A tiltakozásban bátor kiállásával meghatározó szerepet játszott dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, aki már korábban szervezője és elnöke volt a kikeresztelkedett zsidók Magyar Szent Kereszt Egyletének. A zsidók elleni terror megindulásakor több beadvánnyal fordult a főispánhoz, amelyben elítélte a faji diszkriminációt. A Csanádi egyházmegye vezetői különösen a keresztény zsidók sorsán igyekeztek enyhíteni. A Magyar Szent Kereszt Egylet kerületi csoportja több javaslatával próbált segítségére lenni a gettóbeli keresztény zsidóknak.72 Legjelentősebb segítség az egyes személyek mentesítésében való közreműködés volt. Dr. Hamvas Endre interveniálására és a szegedi egyetemi tanács memorandumának hatására kapott mentesítést Purjesz Béla orvosprofesszor, a Falta család, amelyben két professzor is volt, és Mosonyi László orvosprofesszor. A Csanádi püspök a deportálás megindulása napján, június 25-én a szegedi dómban tartott papszentelésen - külföldön is visszhangot keltő beszédében - nyilvánosan ítélte el a zsidók deportálását. A csendőrség nyomozói dr. Hamvas Endrét is figyelték, pap- szentelési beszédének teljes szövegét megszerezték, és megküldték a belügyminiszternek. A külföldi, egyházi és liberális polgári támogatás eredménye volt, hogy a hármas, kivételezettségi bizottság részben már a gettóba költözés előtt vegyes házasság, súlyos betegség és egyéb indokok alapján 505 főt mentesített. Számosán voltak olyanok is, akik a deportálás megindulásakor kapták meg a mentességet, másokat a transzportból emeltek ki, mint például Purjesz és Rusznyák professzorokat. Rajtuk kívül 40 fő került külföldi, elsősorban svéd és török követségi védelem alá. A mentesítetteken kívül a csendőrség és rendőrség még 262 fő után nyomozott hónapokig, eredmény nélkül.73 Szeged hadászati légibombázásai 1944-ben 1944. április elején a szövetséges amerikai-angol légierő megkezdte a haditermelés és a hadiszállítási útvonalak szempontjából fontos városok és üzemek bombázását. Szegeden ugyan nem volt országos jelentőségű hadiipar, de a hadiszállítási útvonalak szempontjából fontos földrajzi fekvése miatt többször is a bombázógépek célpontja volt. 1944 tavaszától-nyarától Szeged jelentősége még inkább megnőtt a német fegyveres erő utánpótlását illetően. Nagy mezőgazdasági és élelmiszerraktáraiban jelentős mennyiségű terményt tároltak, amely a keleti arcvonal déli részén 72 Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. (szegedi) csendőrkerületben. Cserépfalvi 1995. 149-160. 73 CSML. Szefi. 847., 887., 945/1944. és CSML. Polgm.ir. 12299., 12537. és 45664/1944. 80
