Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
állították és szerelték fel. Parancsnoka Kulay Sándor százados, vezető orvosa dr. Szabó György tartalékos orvos hadnagy volt. A 105. tábori kórház hasonlóan állt fel. A debreceni VI. hadtest területén mozgósították és a hadtest kórház anyagából kapta felszerelését. 1942. augusztus 4- én érkezett Kurszkba, majd Sztarij Oszkol területén váltotta fel a III/l. tábori kórházat. A szeptemberi hídfőállások körüli harcok idején 571 sebesült ellátásáról gondoskodott. Sztarij Oszkolban egyébként három tábori kórház és egy bakteorológiai (fertőtlenítő) állomás is működött. A 105. tábori kórház az arcvonal összeomlásáig itt volt. A parancsnoki teendőket az a dr. Zavaros Tibor orvos főhadnagy látta el, aki 1943 februárjában sebesülésébe belehalt. Tisztjei többek között dr. Gulya Aladár tartalékos orvos hadnagy, sebészeti osztályon, dr. Gidró László tartalékos hadnagy, sebész, Csákai Béla tartalékos hadnagy vonatosztag parancsnok, a kórház református lelkésze Borza Nándor tartalékos tábori lelkész voltak. Nem harcoló alakulatként került a keleti hadszíntérre, de a hadsereg tevékenységében nélkülözhetetlen szerepet játszott több kisebb szegedi alegység is. így például a 105. hadifogolygyűjtő tábor - de nem hadifogolytábor - is, amely Sztarij Oszkolba települt. A tábor a hadműveletek megindulásától 1942. július 20-ig 3191, július 20 és augusztus 31 között pedig 1761 hadifoglyot adott le a németeknek. Szeptember 1-ig még 500 fő maradt a táborban, de ők is munkára vártak. Az Osztrogozsszk-jevdakovói vasútépítésnél a német vasútépítő alakulatok 12 ezer hadifoglyot alkalmaztak. 1942. augusztus 31-én a 105. hadifogolygyűjtő tábornak volt egy kikülönített részlege Szinyije Lipjagiban is. alárendelve a III. hadtestnek. Ugyancsak Sztarij Oszkolban helyezkedett el a 105. gyűjtőállomás, amely a szovjet hadseregtől zsákmányolt és az általuk elhagyott fegyverek, lövegek és lőszerek gyűjtését végezte. Feladata volt, hogy helyben, orosz munkásokkal a szángyártást (és gyűjtését), kötél-istránggyártást megszervezze, s általában a hadsereg helyben megoldható anyagigényét kielégítse. A 105. útkarbantartó század munkásalakulat volt, a hadsereg műszaki parancsnokának alárendeltségébe tartozott. Parancsnoka Gőzön Imre tartalékos hadnagy volt. A hídfőcsaták idején előbb Repjevka mellett, majd Ilovszkojén helyezkedett el. Október közepétől Szterelszkojén (Budennijtől 6 kilométerre) építette ki téli szálláshelyét. A 105. könnyű hadihíd oszlop ugyancsak a műszaki parancsnok alárendeltségébe tartozott. Kisteleken szerelte fel az V. utászzászlóalj és a személyzetet is a zászlóalj adta. Fogatolt részét a személyzettel együtt az V. fogatolt vonatosztály állította fel tartalékosokból. A hídfőcsaták idején Repjevkán, majd október közepétől a szovjet offenzíváig Isztjedinovkán (Novij- Oszkoltól 10 kilométerre) helyezkedett el. Tevékenységéről és veszteségeiről nincsenek adataink.42 Hadseregközvetlen alakulat volt még a 110. vasúti rakodó-építő (vép) század is, amelybe a Szegedi Vasúti Üzletigazgatóság területéről vasutasokat és Szeged környékéről jó fizikumú parasztokat hívtak be. Az ezredközpont Szentendrén volt, A2 HL A 2. m. hadsereg iratai 15 fasc. Napló 886., 1054., 1174., 1463., 1629. sz. melléklet. Gyűjtött adatok 55
