Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
hadosztállyá való átszervezésük 1944. április végére fejeződött be. Annyi bizonyos, hogy újabb szegedi csapattestek és alegységek már nem vonultak ki Ukrajnába, illetve Galíciába. A meglévők 1944 áprilisában a kiérkezett 1. magyar hadsereg harcoló alakulatai közé soroltak be.30 Szeged hátországi helyzete a háború első szakaszában A háborús körülmények a hátországban is éreztették hatásukat. A város életében elsőként a gazdasági következmények voltak érzékelhetők, amelyeknek pozitív és negatív szorító hatásait már 1939 októberétől megfigyelhetjük. A honvédelemről szóló törvény rendeletéi alapján a legjelentősebb gyárakat és üzemeket hadiüzemmé nyilvánították, hogy biztosítsák a megfelelő haditermelést. Bevezették a honvédelmi munkakötelezettséget, amelyre 14-től 70 éves korig minden személyt honvédelmi munkára kötelezhettek, és katonai rendeletben rögzítették a munkavégzésük idejét. Szegeden is a legfontosabb gyárakat, ipartelepeket hadiüzemekké nyilvánították. így a kender- és jutagyárat, a bőr- és cipőgyárakat, a malmokat, fafeldolgozó telepeket, a gyufagyárat, a nyomdákat, s a városi üzemek közül is néhányat, összesen mintegy 20-25 üzemet, gyárat. Ezen felül a háború folyamán újabb üzemeket minősítettek hadiüzemmé, és 1944-ben már 35-40-rc tehető számuk. Ez azt jelentette, hogy a szegedi ipari munkások túlnyomó többsége 1939 és 1944 között hadiüzemben dolgozott. A hadiüzemek élére katonai parancsnokokat neveztek ki, a munkásokat katonai törvényeknek vetették alá, más üzembe vagy más városba például csak külön katonai engedéllyel távozhattak. . Nem véletlen, hogy az üzemek vezetői versengtek a hadiüzem címért - sokszor maguk kérték azt - mert ez biztos katonai megrendelést és az üzemeken belül katonai fegyelmet jelentett. Az üzemek többsége közvetlenül a magyar és a német haderő számára termelt, esetenként javításokat végzett. Jellemző, hogy az Újszegedi Kendergyár I. osztályú hadiüzemmé nyilvánított nyolc üzemrészéből egy a Wehrmacht, hét üzemrész pedig 60 %-ban a Honvédelmi Minisztérium megrendelésére a magyar hadseregnek dolgozott. A szegedi üzemek főként felszerelési termékeket szállítottak: katonai sátrakat, takaróponyvákat, hordágybetéteket, kórházi ágyakat, lőszeres ládákat, hevedereket stb. A Szegedi Kenderfonógyár igen nagy mennyiségben, több ezres tételben gyártott hadimegrendelésre kenderzsákot, kötélistrángot, kötőféket szárral, sőt még zsineget is. Jelentős mennyiségben szállítottak szegedi üzemek ruházati jellegű termékeket: esőgallért, sátorlapot és bakancsot. Fontos hadianyagokat is termeltek. így a Dunai Repülőgépgyár Rt. megrendelésére a Szegedi Falemezgyár 30 Csima János 131-134. 42
