Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
át a Dnyeszteren. Július 8-án a Szeret folyó átlépése után a gyorshadtest alárendeltségébe léptek. Az egy hetes erőltetett menetben főként a kerékpárosok szíve és tüdeje készült ki. A kerékpárok karbantartásához nem volt anyagutánpótlás, az élelmezési oszlopok pedig a szervezetlenség, talán megfelelő járművek hiánya miatt képtelenek voltak követni az élen haladókat. A kimerült zászlóalj előbb tartalékba került, július 10-én pedig kivonták a harcból, s Mjelnyica területére csoportosították. A szegedi 16. kerékpáros zászlóalj ugyancsak késve érkezett ki a hadműveleti területre, ezért a Kárpát-csoport közvetlenjeként tartalékban maradt. Kezdettől megszálló feladatot látott el, előbb az arcvonal mögötti területen, majd tartósabban Kamenyec-Podolszk körzetében. A Dnyeszter folyó vonalának elérése után a Kárpát-csoport önálló harctevékenysége befejeződött. A továbbiakban megszálló erőként tevékenykedett, hogy a gyorshadtest utánpótlási vonalait biztosítsa. Ugyanekkor a gyorshadtestet alárendelték a Rundstädt vezérezredes parancsnoksága alatt álló német Dél Hadseregcsoportnak korlátlan felhasználásra. A volt Kárpát-csoport több egységét és csoportját leszerelték. A gyorshadtest, s benne a szegedi gépvontatású tüzérosztályok német alárendeltségben 1941. november 15-ig vettek részt az ukrajnai előretörésben. Ott voltak Vinyica elfoglalásában, s az Umany-kömyéki- és a nyikolájevi csatákban is. Közben a seregtest átkelt a Dnyeszter, Bug, Dnyeper folyókon és a magyar határtól 1000 km-re a Donyec folyóig jutott előre. A keleti hadszíntér első szegedi hősi halottja is a gyors előretörés idején, 1941. szeptember 19-én esett el. Nyilas István honvédet, a gyorshadtest 2. gépkocsizó zászlóaljának autószerelőjét a Dnyeper folyón gumicsónakkal történt átkelés közben érte fejlövés. (Özvegyének a budai várban maga Horthy Miklós adta át a „Tűzkereszt arany fokozata” kitüntetést.) Az őszi esőzések idejére a gyorshadtest harci technikájának, szállítóeszközeinek jelentős része tönkrement, elhasználódott. Többnyire azért, mert a hadtest szorosan a német erőket követve jutott csak előre, holott fegyverzete és harci technikája ezt kevésbé tette lehetővé. November 6-án aztán megkezdődött a csapatok felváltása és hazaszállítása. A szegedi alakulatok is visszatértek helyőrségeikbe.25 A magyar megszálló erők tevékenysége 1941. július 8-tól kezdődött és 1944. május 1-jéig, a Kárpátok keleti előterében felvonult 1. magyar hadsereg megérkezéséig tartott. Legelőször a Kárpát-csoport látott el megszálló feladatokat, kezdetben csak az általa, majd a gyorshadtest által birtokba vett újabb területeken. Parancsnoksága Vinyicán helyezkedett el, s ez volt a katonai közigazgatási és köz- biztonsági szolgálat központja is. A csoport 1941. augusztus 15-e után a német Dél Hadseregcsoport közvetlen alárendeltségébe került és ettől kezdve a német igények szerint újabb és újabb területeket vett át a német megszálló erőktől. Az elfáradt és a téli időjárásra nem kellően felkészült csoport 1941 október-novemberben fokozatosan leszerelt. Hazatért alakulatai között találjuk a november 3-án leszerelt V. köz25 HL HM 41000/eln. l.a-1941., A m. kir. I. honv. Gyorshadtest hadrendje., Zsedényi Zoltán ezredes A Gyorshadtest hadműveletei Oroszországban c. előadás. HL 35