Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
kasz, 1. üteg (légvédelmi ágyús), 1. lovasdandár, légvédelmi gépágyús üteg, és a 2. lovasdandár légvédelmi gépágyús üteg volt. A hadszíntérre kivonuló önálló ütegei az 55/1-3. hadrendi számot viselték.12 Az 1938-39-es hadseregszervezéssel felállított, de csak 1940 végéig működő kiskunhalasi 5. határvadász dandár három zászlóaljából kettő, a 17. és a 18., Szegeden állomásozott, a 16. Bajára települt. A 17. határvadász zászlóalj a Mars téri Horthy Miklós laktanyában helyezkedett el. Eredetileg a 9. gyalogezred állományából szerveződött a harmincas évek közepén és a rejtett alakulatok közé tartozott. 1940-ben a határvadász zászlóaljak 3 puskás és 1 géppuskás századból, árkász, távbeszélő, aknavető és páncéltörő ágyús szakaszból, egy kerékpáros szakaszból és egy hegyi ágyús ütegből állottak. 1938-39-ben még csak egy puskás századdal rendelkezett az alakulat. A 17. határvadász zászlóalj parancsnokaként vitéz Magyar Pál alezredes, a visszamaradó különítmény parancsnokaként pedig vitéz Koppándy József őrnagy neve ismeretes. A szegedi állomásozás idején az első század parancsnoka vitéz Újváry Menyhárt Antal százados, a másodiké Petri László százados, a harmadiké Móré Antal százados volt. Horváth László főhadnagy a kerékpáros szakasz, Gör- gényi Mihály főhadnagy az árkász szakasz irányítását látta el. A hegyi ágyús üteg parancsnoka Somogyi László százados volt és az üteg a tüzérlaktanyában állomásozott. A zászlóaljhoz a legjobb tisztek kerülhettek be, a válogatás elvét jelzi, hogy még a szakaszparancsnokok is tisztek voltak. A zászlóaljat 1940-ben az erdélyi bevonuláskor már Péterffy Pál őrnagy, zászlóalj parancsnok vezette. A 18. határvadász zászlóalj felépítése teljesen hasonló. Parancsnoka 1941-ig a szegedi Diczfalussy Ferenc alezredes volt. A zászlóalj a Honvéd-téri volt 5-ös laktanyában helyezkedett el. 1940 őszén a fent említett két zászlóalj látta el a határ- védelmi feladatokat a magyar-román-jugoszláv hármas határtól Tompáig. Mindkét zászlóaljhoz portyázó századok is tartoztak, de ezek nem voltak a hadrendjükben, csak az alárendeltségükben. A portyázó századok a mórahalmi (Szeged-alsóköz- ponti) és tiszaszigeti határőrlaktanyában állomásoztak. A szegedi határvadász zászlóaljak csak 1940 őszéig álltak fenn, 16 egyéb határvadász zászlóaljjal együtt ekkor alakultak meg belőlük az erdélyi IX. hadtest seregtestjei. A szegedi határvadász alakulatok puskás és géppuskás századaiból, illetve zászlóaljközvetleneiből a nagyváradi 25/1. gyalogzászlóalj szerveződött meg. E zászlóaljak kiesése folytán a visszamaradó portyázó századok a megszüntetett határvadász dandár parancsnokságok helyére beállított új határvadász portyázó- osztály parancsnokságok alá tartoztak. Szegeden a Bajára települt 16. határvadász portyázó-osztály 2. és 3. portyázó százada maradt. A már említett kecskeméti 2. lovasdandár kötelékében szerveződött a szegedi 16. kerékpáros zászlóalj is. Az alakulatot az 1938-39-es hadseregszervezési in12 HL HM elnöki I.a. 60000/1938., 42000/1942. és Csűri László főhadnagy (Budapest VIII. Rezső tér 12.) dokumentumai, Paragi Ferenc szakaszvezető (Szeged) feljegyzései, Mezei József által gyűjtött anyagok. 21
