Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
A 9/1. pót-zászlóalj II. részének parancsnoka Balogh Alajos tartalékos alezredes volt, a géppuskás szakaszé Kaposvári Béla zászlós. Október 6-án a csoport Kecskemét-Nagykőrösre vonult vissza, amely a Szegedről kitelepített katonai tartalék-alakulatok központja volt. A pót-zászlóaljat november 2-án éjszakai támadásra vetették be, de reggelre az egész alakulatot bekerítették és orosz fogságba estek. Együtt szállították őket Szegedre, a hadifogolytáborrá átalakított Csillag börtönbe. Később Focsnyiba kerültek, végül Sztálingrád helyreállításában vettek részt, ahonnan 1947-48-ban térhettek haza.127 A 9/1. pót-zászlóalj I. részének további szerepéről egyetlen adatunk van. Budapest védelmi harcaiban 1945 januárjában a budai oldalon Nagytétényben találhatók. Mivel addig még nem vetették be, teljes felszereléssel rendfenntartó feladatot láttak el. A 9/II. és III. pót-zászlóaljakról további adataink nincsenek. A budapesti hadműveletekkel kapcsolatban kell megemlítenünk a 9. gyalogezred szabadkai II. zászlóaljának külön történetét is. 1944. július 14-én a gyalogezreddel, mint Horthy házi ezredével Óbecséről került Budapestre, hogy a tragikomikus „Imrédy-Baky féle” csendőrpuccs ellen a kormányzó biztos tartalékát képezze. A budapesti I. hadtestparancsnokság elhelyezésük körletét Gödöllő, Dunakeszi és Aszód térségében határozta meg, hogy az ezred 2-3 órás gyalogmenet távolságra legyen Budapesttől. A puccsterv gyorsan elvetélt. Július 24-25-én az ezredet visszaállították állomáshelyére, kivéve a II. zászlóaljat, amely mint „megbizható” egység Budapesten maradt a budai vár védelmére. A zászlóalj parancsnoka Mészáros István alezredes volt, aki korábban Szegeden az I. zászlóaljban századparancsnoki, majd segédtiszti teendőket látott el századosi rangfokozatban. Szerény képességű egyén volt, de féktelen karrierizmus jellemezte. Az 1944. október 15-én a nyilaspuccs idején a 9/II. zászlóalj Mészáros István alezredes vezetésével elsőnek kötötte fel a nyilas karszalagot. Mészáros Istvánt hamarosan ezredessé léptették elő, majd vezérőrnagyként a testőrség parancsnoka lett. A főváros ostroma idején a zászlóalj a vár védelmében működött közre és a Tabánban helyezkedett el.128 Végül az 5. tábori póthadosztályba sorolt szegedi alakulatok között szólni kell az 5. tábori pót-tüzérosztályról, amelynek 2 ütege szegedi volt, s ezek a 14. tábori tüzérosztály visszamaradó részét képezték. A tüzérosztály parancsnoka Nyárády Zoltán ezredes, az osztály korábbi parancsnoka lett. Az 1. üteg parancsnoka Ottovay István tartalékos főhadnagy volt, és a másik két üteg parancsnoka is tartalékos tisztek közül került ki. Az ütegek zömében már csak tanlövegekkel rendelkeztek. 1944 augusztusában előbb Bácskába, majd a Dráva vonalára vonultak fel, de szeptember 25-én hazaszállították őket és a Matoltsy-csoportnak rendelték alá. Szeptember végén Kiszombomál helyezkedtek el és a Makó visszafoglalásáért indított magyar támadásokat fedezték, valamint a Bánátban harcoló két pót-zászló127 HL KSZV napló (gyűjtött adatok) és a Volt Hadifoglyok Pajtási Szövetsége (VHBSZ) szegedi csoportja által gyűjtött anyagok (Sebök János honv. visszaemlékezése). 128 HL KSZV napló (gyűjtött adatok) és Tömöry Jenő vezérőrnagy A m. kir. 13. honvéd gyaloghadosztály mozgósítása és harcai a Kárpátokban. HL Tgy. 3082.1. r. 113
