Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
és a szélsőbal jelöltje állt szemben egymással. László Imre 48-as jelölt elsöprő győzelmet aratott. A reá leadott 907 szavazattal szemben Horváth Ferencnek csak 287 szavazatot sikerült szereznie.136 A választásokon elért sikerek arra ösztönözték a 48-as pártot, hogy szavazóikat bizonyos szervezeti keretek között együtt tartsák. Felmerült egy népkör alakításának gondolata, amely a párt „alapszervezeteként” működne, megkönnyítve az elkövetkező politikai küzdelmekre való mozgósítást. Az elgondolást hamarosan tett követte. Az ősz folyamán Ferenczy Sándor vezetésével megkezdődött a szervező munka. A tagtoborzás nem okozott gondot, viszont több kérdésben eltérő vélemények alakultak ki. Ilyen volt a kör elnevezésének kérdése. A szervezők „48-as Népkör’’ elnevezésre gondoltak, azonban többen akadtak, akik húzódoztak a 48-as jelző felvételétől. Ez utóbbiak attól féltek, hogy a 48-as kitétellel a kör felhívja magára a kormány figyelmét, s emiatt nehézségekbe fog ütközni az alapszabályok hatósági jóváhagyása. Az óvatoskodókat László Imre 1870. május 11-én kelt levelében igyekezett meggyőzni arról, hogy a 48-as név használatából a körnek nem számlázhat kára.137 A szervezéssel megbízott ideiglenes tisztikar és bizottmány 1870. június 10-re összehívta a népkör alakuló közgyűlését. Az alapszabály elkészítésével megbízott választmány ismertette az alapszabály-tervezetet, amelyet a megjelent 159 alapító tag csekély módosítással elfogadott. Az alapszabály szerint a kör hivatalos elnevezése: a Szentesi 48-as Párt Népköre. Az alapszabály évenként két rendes közgyűlés tartását írta elő. Az évenként újraválasztandó tisztikar áll: elnök, alelnök, jegyző, aljegyző, pénztárnok, zászlótartó és 20 választmányi tag. Az alapszabály elfogadása után a kör megalakultnak nyilvánította magát, majd megalakították a tisztikart. Tiszteletbeli elnök közfelkiáltással Kossuth Lajos lett, rendes elnök Ferenczy Sándor, alelnök ifj. Posta János. Tiszteletbeli tagokká választották többek között László Imrét, Irányi Dánielt, Madarász Józsefet, Simonyi Ernőt, Vidács Jánost és Táncsics Mihályt.138 A tényleges működés megkezdéséhez be kellett várni az alapszabály Belügyminisztérium által történő jóváhagyását. E formai aktus nem ment egyik napról a másikra. Szinte biztosra vehető, hogy a halogatás összefüggésben volt Ferenczy Sándor, a népkör elnöke ellen még mindig folyamatban lévő eljárással. Ferenczyt a Királyi ítélőtábla 1870. október 18-án hozott ítéletével hűtlenség bűntettében elmarasztalta, de a fellebbezés miatt az ügy nem zárult le. A szentesiek sürgetésére és László Imre országgyűlési képviselő közbenjárására a belügyminiszter annyit tett, hogy 1871. március végén az alapszabályokat visszaküldte a megyéhez, s néhány ponton módosítást írt elő. A módosított alapszabályt április 19-én terjesztette fel az alispán a belügyminiszterhez, aki április 30-án végre megadta a jóváhagyási záradékot. Ferenczy Sándor ekkor már politikai fogolyként Lipótvárosban raboskodott.139 136 CSML (SzF) 85/1869. Közgy. igyk.; Magyar Újság, 1869. június 9., június 13.; Hódmezővásárhelyi Közlöny, 1869. június 20.; Szegedi Híradó, 1869. június 24. 137 CSML (SzF) Szentesi 48-as Népkör iratai (a továbbiakban 48-as Népkör ir.) — László Imre levele Ferenczy Sándorhoz (1870. május 11.) 138 CSML (SzF) 1/1870. Szentesi 48-as Népkör közgyűlésének jegyzőkönyve (a továbbiakban 48-as Népkör közgy. jgyk.); Bezdán Sándor: A szentesi 48-as népkör indulása (1870—1874). In: Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Szeged, 1974. 3—14. o. 139 CSML (SzF) 1069, 1094/1870., 606., 614., 1275/1871. Bizottmányi jgyk. és ir.; 136/1871. Szentes Járás Főszolgabírájának közigazgatási ir.; 7/1870. Szentesi 48-as Népkör választmányának jegyzőkönyve (a továbbiakban 48-as Népkör választm. jgyk.). Ferenczy Sándor adataira pézve: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. III. köt. Bp. 1894. 416—417. o. (a továbbiakban MIÉM) 97