Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
vábbfejlesztését. A párt vezetői többségükben kis- és középbirtokos nemesek, birtokta- lan nemesi és polgári értelmiségiek voltak. Tömegbázisa elsősorban a jobbágyfelszabadítóként tisztelt Kossuth Lajost követő mezővárosi parasztság s a függetlenségi eszméket magáénak valló vidéki értelmiség és kézműves kispolgárság soraiból került ki. A párt a parlamentben mintegy 20 mandátummal rendelkezett.129 A bemutatott pártok helyi képviselői élénk szervező munkát folytattak Csongrád megye választókerületeiben. Szervezetileg elsőként a Csongrád megyei Deák-párt alakult meg Kárász Benjamin főispán vezetésével. Kárász 1869. január 12-én értekezletet hívott össze Szegvárra, amelyen a megyei tisztviselők és képviselők egy csoportja megvitatta a közelgő választással kapcsolatos teendőket. Az értekezlet Deák-körré alakult, s elhatározta egy rövid program összeállítását, azzal a céllal, hogy a népet a maga nyelvén nyerjék meg a Deák-párti nézeteknek. Az elkészült dokumentumot 25-en írták alá, köztük Farkas Gedeon, aki hamarosan a szentesi Deák-párt elnökeként kezdte meg a szervező munkát.130 A főispán sietett beszámolni a belügyminiszternek a Deák-párt sikeres megalakításáról, de nem titkolta el az ellenzéki pártok térnyerését sem. Nem is igen tehette, hiszen az országos lapok folyamatosan hírt adtak a vidéki pártalakulásokról. A Hon című lap pl. február folyamán a Balközép-párt szentesi sikereiről írt. Ezekből tudjuk, hogy Szentes vezető körei február 2-án tanácskozásra hívták össze a választókat, melyen a többség úgy nyilatkozott, hogy a belközép elveit valló képviselőt választ. A Magyar Újság ugyanakkor a 48-as párt sikereiről tudósított. Eszerint Ferenczy Sándor ügyvéd, volt honvédhadnagy indítványára Szentesen is megalakult a 48-as párt. Az alakuló közgyűlést 1869. február 28-án tartotta meg a városháza udvarán. A párt elnökévé Józsa Jánost, jegyzőjévé Ferenczy Sándort választották, majd egy 48 tagból álló bizottmányt alakítottak. A bizottmány nyomban felvette a kapcsolatot a pesti 48-as párt központi bizottmányával, s ajánlatot kértek egy szilárd 48-as elvű személy jelölésére nézve. A pesti központ Kossuth Lajost ajánlotta jelöltül a szentesieknek. Ezt a szentesi választmány március 6-i ülésén elfogadta, s a másnapra összehívott közgyűlés elé terjesztette. Midőn a városháza udvarán összegyűlt 500-600 földművesből és iparosból álló választó nép „Kossuth Lajos legnagyobb hazánkfiát hallá a képviselőjelöltségre ajánltatni, harsány hosszan tartó éljenekkel üdvözlő és egy hang ellenmondás nélkül fogadá el és kiáltotta ki Kossuth Lajost követjelöltjének.” — írta a korabeli tudósító.131 A 48-as párt kétségtelen sikere gondolkodóba ejtette a másik két pártot. A helyi intelligencia többségét magába foglaló Balközép-párt vezetősége belátta, hogy a kialakult erőviszonyok között, s különösen Kossuth Lajos jelöltségével szemben nem vehetik fel eredményesen a küzdelmet. Ezért március 12-én bejelentette, hogy a Balközép-párt Kossuth Lajos megválasztása érdekében csatlakozik a 48-as párthoz, s nem indít saját jelöltet. A 48-as párt választmánya a csatlakozást köszönetnyilvánítás mellett elfogadta. A Farkas Gedeon főbíró által vezetett szentesi Deák-párt, amelyet a tisztviselők egy része, a katolikus papok és néhány iparos alkotott, nem adta fel a küzdelmet. A várható >29 Magyarország története 6/2. köt. 823—830. o.; Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programjai (1867—1918). Bp. 1971. 358—361. o. A korszakra Gerő András: Az elsönrp kisebbség. Bp. 1988. >30 CSML (SzF) 27/1869. Ffíisp. ir.; Farkas Gedeon adataira nézve SZEE/1989. 28. o. >31 A Hon (esti kiadás), 1869. február 17—18.; Magyar Újság, 1869. március 10., március 13. 94
