Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
III. A provizórium időszaka
Az elrendelt négyűlés napját Szentesen június 26-ra, Hódmezővásárhelyen június 27-re tűzték ki. (Csongrádon nem volt szükséges, ugyanis ott már május folyamán lemondtak a rendezett tanácsról). Szentesen a kitűzött nap reggelén a református nagytemplom előtt felolvastak egy' szűkszavú hirdetményt, melyben a birtokos lakosságot azonnali gyűlés megtartására hívták össze, anélkül azonban, hogy a tanácskozás tárgyát közölték volna! A gyűlést még a kihirdetés órájában rögtönözve megtartották, Balogh Lajos szolgabíró elnöklete alatt. A megjelent igen csekély számú résztvevő előtt a szolgabíró elöljáróban elmondta, hogy a törvénykezés terén felmerült gyakori panaszok megszüntetése és a pereskedő felek részére a gyors és olcsó igazságszolgáltatás megteremtése égető szükséggé vált, ezért a Főméltóságú M. Kir. Udvari Kancellária el- rendelendőnek találta, hogy az igazság kiszolgáltatásának módja a bíróságok rendezése által szabályoztassék! A célbavett javításokból eredő újabb tetemes kiadások — a törvénykezési tisztviselők fizetéseinek emelése, a bűnvádi eljárással kapcsolatos költségek szaporodása, a börtönök építése, azok felszerelése, a bűnvádi eljárás alatt álló és elítélt rabok élelmezése, a közbinztonsági személyzet felállításához szükséges költségek fedezése — mind az első folyamodásé bírósági hatósággal, illetve rendezett tanáccsal együtt járó terheknek számítanak. Ezek előrebocsájtása után nyilatkozatra szólította fel a jelenlévőket: hajlandók-e viselni ezeket az újabb terheket, vagy pedig a rendezett tanács megszüntetését kívánják? A rendezett tanácsot megtartani nem akarókat felkérte, hogy kalapjaik felemelésével jelezzék elhatározott szándékukat. A célratörő egyoldalúsággal feltett kérdésre — a népgyűlési jegyzőkönyv megfogalmazása szerint — „a kalapok mondhatni általánosan felemeltetvén, a rendezett tanács eltörlése általános szavazattöbbséggel a gyűlés határozatául kimondatott”.88 Említést érdemel, hogy Szentestől eltérően Hódmezővásárhelyen nem sikerült közfelkiáltással eldönteni a rendezett tanács kérdését, ezért szavazásra került a sor. A leadott szavazatok számából kitűnik, hogy a város lélekszámához képest feltűnően csekély számban vettek részt a népgyűlésen. 105 fő szavazott a rendezett tanács fenntartása mellett, 233 fő pedig ellene. Vagyis Hódmezővásárhely közel 40 ezer fős lakosságából 338 személy szava döntött! Mivel Szentesen nem került sor személy szerinti szavazásra, nem maradt fenn használható adat a résztvevők számát illetően. Azonban a későbbi események ismeretében okkal feltételezzük, hogy a népgyűlésen résztvevők összlakossághoz viszonyított aránya Szentesen sem volt kedvezőbb, mint a szomszédos Hódmezővásárhelyen. Rozgonyi főispáni helytartó mindenesetre diadalmasan jelenthette a Helytartótanácsnak, hogy Szentesen és Hódmezővásárhelyen sikerült keresztül vinni a rendezett tanács népgyűlés általi megszüntetését. Jelentésében megismételte az érintett városok zilált anyagi viszonyaival kapcsolatos véleményét, illetve az igazságszolgáltatás megreformálásának szükségességét, s ezekre hivatkozva kérte a „népgyűlés által is kívánt” rendezett tanács megszüntetésének jóváhagyását.89 A főispáni helytartó 1864 júliusában kelt véleményes jelentésére csak 8 hónap elteltével, 1865 március közepén érkezett válasz a Helytartótanácstól. Eddig az időpontig maradt minden a régiben, a városok rendezett tanácsai érintetlenül maradtak. A márciusban megérkezett leiratban a Helytartótanács — hivatkozva a múlt évi népgyűlések rendezett tanácsról lemondó nyilatkozatára, valamint a főispáni helytartó ezek jóváha88 CSML (SzF) 798/1X66. Csongrád Megye Főispánjának elnöki iratai (a továbbiakban Főisp. ein. ir.) »9 CSML (SzF) 1071/1864. Főisp. Helyt. ált. ir. 64
