Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
II. Az alkotmányosság részleges helyreállítása
egzekúciós kiadásaival, amely több mint 40 ezer forintra rúgott. A szentesi elöljáróság lakosságot terhermentesítő politikáját tehát siker koronázta.68 3. AZ ALKOTMÁNYOS TESTÜLETEK VISSZALÉPÉSE Néhány nappal a katonaság távozása után megérkezett az országgyűlés feloszlatásának híre. E lehangoló esemény értékelése volt az 1861. szept. 5-i városi közgyűlés legfőbb napirendje. Az országgyűlés működésével kapcsolatban valamennyi képviselő egyetértett abban, hogy: „Nemesen és híven védte elévülhetetlen jogait e nemzetnek, igazán képviselte és tolmácsolta annak érzületét, meggyőződését; őseink nyomdokain indulva bölcs óvakodással, egyedül a törvényre s alkotmányra fektette törvényhozói működése alapját”. Ezek után kijelentették, hogy a városi képviselő-testület teljes mértékben osztja az országgyűlés által felállított elveket, annak eljárását elejétől végig helyesli és magáévá teszi, minden feliratát a nemzet „hiszekegyének” tartja. Határozati- lag kinyilatkozták, hogy hatósági működésükben a jövőben is egyedül a szentesített törvényeket fogják követni.69 Október folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az önkormányzati testületek napjai meg vannak számlálva. Egymást érték az abszolutista kormányzati rendszerre emlékeztető utasítások, parancsok. Ezek zöme elsősorban a megyék és városok által eddig szabotált különböző adónemek behajtására irányult. Elrendelték például a bélyegilletékek utólagos behajtását, a mulasztáson ért városi elöljárókat szigorú bírságolással fenyegették meg. Ezt az utasítást hamarosan újabbak követték. Előbb a helybeli Cs. Kir. Adóhivatal szólította fel a városi tanácsot az 1862. évi közvetlen adók és rendkívüli pótlékainak összeszedésében való tevékeny részvételre, majd a Szegedi Cs. Kir. Pénzügyigazgatóság értesítése érkezett meg arról, hogy a bor, must és hús fogyasztási adóját — 15000 forint értékben — Szentes városára ruházták, s várják a törlesztés megkezdését. Ez utóbbi felszólítások azokban a napokban érkeztek, amikor nyilvánosságra került a megyegyűléseket betiltó kancellári rendelet. A városi közgyűlés november 5-ére tűzte napirendre megvitatásukat. Ekkor már köztudott volt, hogy az előző nap katonai erővel feloszlatták Csongrád megye Bizottmányát, amelynek következtében a megyei tisztikar bejelentette lemondását. A rendeletek ismertetése után nyomban felolvasták Szentes város tisztikarának hivatalos működéséről lemondó nyilatkozatát. Ebben hangsúlyozták, hogy lemondásuk erkölcsi kényszer következménye, mivel a tényleges hatalomtól jövő törvénytelen rendeleteknek esküszegés és a törvény elárulásának bűne nélkül nem tehetnének eleget. A képviselő-testület elismerte a lemondás indokoltságát. A felolvasott kormányszéki rendeleteket a helyhatóságok jogait sértő abszolút intézkedéseknek minősítette, amelyek végrehajtásához az alkotmányos tisztikar segédkezet nem nyújthat. A lemondás elfogadásával egyidejűleg kinyilatkozta, hogy a körülményektől függetlenül a város tisztikarának 3 évig a most visszavonuló tisztviselőket tekinti, s mint ilyeneknek, hazafiúi kötelességévé teszi, hogy mihelyt a törvényesség terén felmerült aka68 CSML (SzF) 1471, 1548/1861. Bizottmányi ir.; 690/1861. Tanácsi ir.; 4/1862. Tanácsi jgyk.; Labádi Lajos: Adalékok az 1861. évi katonai egzekúció Csongrád vármegyei történetéhez. Króni- ka/1985—86. Szeged. 1985. 57—64. o. 69 CSML (SzF) 175/1861. Közgy. jgyk.; Szegedi Híradó, 1861. október 19. 48
