Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)

II. Az alkotmányosság részleges helyreállítása

II. AZ ALKOTMÁNYOSSÁG RÉSZLEGES HELYREÁLLÍTÁSA

1. AZ ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEK MEGALAKÍTÁSA

Az Október Diploma kibocsájtása után megkezdődött a megyei önkormányzati szervek helyreállítása. Az ezzel kapcsolatos előértekezleteken — melyeken már az új főispán, Tomcsányi József elnökölt — a meghívottak kinyilatkoztatták, hogy csakis az 1848: XVI. és XVII. tc-k szolgálhatnak kiindulópontul. Ennek megfelelően az 1848. évi megyei tisztikar és bizottmány részvételével tartották meg az alakuló közgyűlést Hódmezővásárhelyen, 1860. december 18-án. Elsőként intézkedtek az időközben elhalt bizottmányi tagok pótlásáról, a tisztújítás napjának kitűzéséről, valamint a megye hagyományos járási beosztásának helyreállításáról. A Bizottmány kiegészítése nyomban megtörtént a megye városainak és községeinek delegáltjaiból. (A 433 fős megyei Bizottmányban Szentes városa 91 taggal képviseltette magát.) A tisztújításra december 20-án került sor. Az első és másod alispáni posztra az 1848. évi első és másod alispán, Rónay Mihály és Török Bálint került. A járási tisztviselők megválasztásánál már a megye hagyományos közigazgatási beosztását vették alapul. Ez a három történelmi járás (tiszáninneni, tiszántúli, központi) helyreállítását jelentette. A tiszántúli járás élére, — amelyhez Szentes városa is tartozott — Boros Sámuel 1849-es szentesi polgármestert választották meg. A tisztújítás befejeztével a megválasztott tisztviselők letették a hivatali esküt. A főispán utasította az első alispánt, hogy mielőbb gondoskodjék a megszűnt cs. kir. hatóságok iratainak átvételéről.56

A megyei bizottmány és tisztikar megalakulását követően megkezdődhetett a rendezett tanácsú városok újjászervezése. Ezzel kapcsolatban ifj. Mailáth György tárnokmester — 1860. december 27-én kelt körlevelében — utasításokkal látta el a főispánokat. Felhívta figyelmüket, hogy a szervezés egyelőre csak a városok beligazgatására terjedjen ki, a bírói állásokat az országbírói értekezlet javaslatainak elkészüléséig ne töltsék be. A tárnokmesteri körlevelet 1861. január 8-án tárgyalta Csongrád megye Bizottmánya. A rendezett tanácsok újjászervezésének kivitelezési módja körül megoszlottak a vélemények. Végül határozatilag kimondták, hogy a városok lakossága megyei küldöttségek által kérdeztessék ki: rendezett tanáccsal akarják-e magukat kormányozni.

A szentesi népszavazás megszervezésére Boros Sámuel főszolgabírót, Mikecz Ferenc alszolgabírót és Bartha János esküdtet nevezték ki. A szavazásra jogosult lakosok névjegyzékének összeállítása után írásban értesítettek minden érdekeltet a tervezett szavazás határnapjáról. (A névjegyzékben 2431 lakos neve szerepelt.) A szavazás

56 A korszak áttekintéséhez lásd: Megyei alkotmányos mozgalmak 1860. október 20-tól 1861. április 2-ig. Pest, 1861.; Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszúján (1860—61). Bp. 1967.; Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848—1871. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIX. szazad, (szerk.: Farkas József). Szeged, 1978.; CSML (SzF) 1—3., 10., 13—50/1860. Bizottmányi jgyk. és ir.

41