Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)

I. Abszolutista berendezkedés

vatalra. Egyik sem lehetett könnyű feladat. Bizonyosra vehető, hogy mind a választmányi tagságra, mind a polgármesterségre jelölt személyek közül többen akadtak olyanok, akik előzetes megkérdezésük és beleegyezésük nélkül kerültek a névjegyzékbe. Ez később számos probléma forrása lett.

A szolgabírói javaslatok alapján Bonyhády megyefőnök október utolsó napjaiban készítette el és terjesztette fel jelentését a kerületi főispánhoz. Éhben leszögezte, hogy megítélése szerint a megye egyik helységének lakossága sem elég „érett és lecsillapult” ahhoz, hogy a szabad választás engedélyezhető lehetne. Mellékelten megküldte a kijelöléssel összeállított választmányi tagok névjegyzékét és a polgármesteri tisztségre alkalmasnak ítélt személyek neveit, megjegyezve, hogy a jelöltek összeállításánál elsősorban arra ügyelt, hogy a kiválasztottak legalább a lezajlott forradalmi események tényleges támogatásától mentesek legyenek. Augusz kerületi főispán változtatás nélkül elfogadta a megyefőnök javaslatait, s november 4-én kelt leiratában kinevezte a községi választmányi tagokat és a polgármestereket.39

A szentesi községi választmány beiktatására 1851. november 18-án került sor. Ebből az alkalomból Bonyhády István személyesen megjelent Szentesen, és feleskette az újonnan kinevezett polgármestert, Jurenák Eduúrdot. A szervezési munkát mégsem lehetett lezártnak tekinteni, ugyanis néhány nap elteltével három választmányi tag benyújtotta lemondását. Valamennyien betegségükre és öreg korukra hivatkoztak. A megyefőnök „szoros vizsgálatot” rendelt el a felhozott kifogások valódiságának kiderítésére, ugyanakkor megbízta a polgármestert, hogy gondoskodjon a megürült helyek betöltéséről. A helyzetet bonyolította, hogy rövid egy hónapi hivataloskodás után maga a polgármester is benyújtotta lemondását, szintén egészségügyi okora hivatkozva. A megyefőnök elfogadhatónak találta Jurenák Eduárd orvosi igazolásait, és felmentését javasolta. Augusz kerületi főispán ennek ellenére nem hagyta jóvá a polgármester lemondását. Jurenák azonban kategorikusan kijelentette, hogy hivatalát mindenképpen leteszi. Nyilatkozatát ezek után tudomásul kellett venni. 1852. február 17-én beiktatták az új polgármestert, Sréter Antal eddigi árvagyám személyében. A városi tanács és tisztikar átszervezése még váratott magára, személyi és szervezeti változások azonban ezt megelőzően is történtek.40

1851—52 folyamán megoldatlan probléma maradt a tisztviselői fizetések régen beígért rendezése. A községi választmány a megalakulását követően nyomban napirendre tűzte a kérdést. 1851 decemberében készített egy tervezetet, mely jelentősen javította volna az eddig rendkívül alacsonyan tartott — még 1849 elején megállapított — tisztviselői fizetéseket. A jóváhagyásra felterjesztett tervezetre semmiféle választ nem kaptak, tehát minden maradt a régiben. A kérdést azonban továbbra is napirenden tartották. A választmány új megoldással próbálkozott. Ezúttal egyenként hozott határozatot az egyes tisztségek fizetésének emelésére. A megyefőnök azonban minden fizetés- emeléssel kapcsolatos választmányi határozatot felfüggesztett, hivatkozva az új községi rendszer bevezetésére, amely majd a fizetéseket is rendezi. Ez azonban továbbra is csak ígéret maradt. A városi tisztviselők végül türelmüket vesztették, s 1852 augusztusában határozott hangú kérvényt juttattak el a megyefőnökhöz fizetéseik ügyében. Ebben

39 CSML (SzF) 6971. 7834, 8122/1851. Megyefőnöki ir.

40 CSML (SzF) 8256. 8528, 9216, 9478/1851., 832/1852. Megyefőnöki ir.; 1/1852. Szentes Város Községi Választmányának jegyzőkönyvei (a továbbiakban Közs. Választm. jgyk.)

31