Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
hogy mindenki jelentkezését elfogadják, tekintet nélkül arra, hogy az érintettek tartoznak-e valamelyik körhöz vagy sem. A szervezés befejezés előtti stádiumában távirat érkezett Károlyi Mihálytól, amelyben az elhúzódó kormányválságból fakadó politikai bonyodalmakra tekintettel — mely a fővároshoz köti a párt vezetőit —, arra kérte a szentesieket, hogy a szervező népgyűlést halasszák el május 26-ra. Ennek eleget téve, a nevezett napon került sor a régen tervezett népgyűlésre. A városháza közgyűlési terme teljesen megtelt az érdeklődő közönséggel. A gyűlést dr. Lánczi Simon Pál nyitotta meg, aki a vendégek üdvözlése után felolvasta a határozati javaslatot. Eszerint Szentes függetlenségi és 48-as érzelmű polgársága szilárdan ragaszkodik az önálló jegybankhoz, az önálló magyar hadsereg felállításához, a népoktatás államosításához, követeli a szociális jólét intézményes biztosítását, a háborús gazdasági központok árdrágító üzemeinek megszüntetése céljából azok vezetésében kisgazdák és kisiparosok részvételét, progresszív adórendszer életbeléptetését. Tiltakozik a nagytőke minden mértéket meghaladó nyeresége ellen s elítéli az ezt megtűrő kormányt. Követeli a birtok- viszonyok országos rendezését, a földművelő népnek hosszú lejáratú fizetés mellett örök tulajdonnal való ellátását. Követeli a legáltalánosabb, egyenlő, közvetlen, közsé- genkénti választójog sürgős megalkotását, a szavazati jognak a nőkre való kitejesztését. A népgyűlés végezetül kimondja: minthogy a fentebbi követelmények minden tekintetben fedik a gróf Károlyi Mihály vezetése alatt álló Függetlenségi és 48-as Párt programját, ehhez csatlakozik és ennek azzal is kifejezést ad, hogy a szentesi pártszervezetet megalakítja és vezetőit megválasztja. A megalakult párt gróf Károlyi Mihályt táviratilag üdvözli, és első ténykedéséül elítéli Wekerlének a választójog elárulása ügyében kifejtett politikáját. A határozati javaslat ismertetése után hatásos beszédet tartott Hock János, a Károlyi-párt alelnöke, Jánosi Zoltán debreceni képviselő és Spódy Adél, a feministák szónoka. A népgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, majd megválasztotta a helyi Károlyi-párt tisztikarát: elnök Mezey László kisgazda, alelnökök Horváth Ferenc, Sarkadi Szabó Imre és Cseh József, főjegyző Papp József, titkár dr. Lánczi Simon Pál. Az új párt tisztségviselői között nem szerepelnek a 48-as körök legismertebb vezetői, ami arról tanúskodik, hogy kitartottak április eleji nyilatkozatuk mellett, és nem csatlakoztak egyik országos párthoz sem. A 48-as körök testületi távolmaradását bizonyítja a Szentesi Ellenőrnek egy 1919. március elején kelt visszatekintése is, amely a Károlyi-párt megalakítása kapcsán megjegyezte, hogy ahhoz a Kossuth Lajos Párt tagjain kívül csupán a II. 48-as kör néhány régi függetlenségi harcosa csatlakozott. Ezek alapján nem érthetünk egyet Gaál Endrének azon megállapításával, mely szerint: „A tisztikar összetétele kifejezésre juttatta, hogy mindhárom szentesi függetlenségi kör magáévá tette Károlyi programját.”433 A Károlyi-párt megalakítása kapcsán tapasztalt politikai élénkülés átmenetinek bizonyult. Az elkövetkező hónapokban említést érdemlő rendezvényekre, demonstrációkra nem került sor. Vihar előtti csend uralkodott, mely október folyamán egy- csapásra megtört. Mint az országban mindenhol, Szentesen is rendkívül mozgalmas napok kövekeztek. A forradalmi átalakulás eseményeinek a bemutatása egy másik nagy fejezetét képezi városunk történetének. 433 CSML (SzF) 6900/1918. Polgm. ált. ir.; AE, 1918. április 25., április 28., május 4., május 19., május 26., május 28.; SZE, 1919. március 6.; Gaál Endre: i. m. 33—34. o. 251
