Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
dolkozásának és megértésének köszönhető, hogy kihúztuk a zsímyomort idáig, mert most már csak jobban lesz zsírja a szegény néposztálynak is. Egyébként ma ismét felutazunk Budapestre, hogy személyesen terjesszük elő kérelmünket a zsír utalványozása iránt és azért is, hogy adjanak annyi eleséget, hogy mindenki meg tudja hizlalni egy-két malacát saját szükségletére is. Valószínű, hogy pár héten belül tudunk mindenkinek valami kevés árpát és tengerit juttatni, s hogy pár hét múlva megszűnik a zsírhiány is. Burgonyáért járnak a legtöbben most a hivatalba. Az ügyosztálynak az a véleménye, hogy a város részére megállapított 200 vagon burgonyát kerületenként fogja kiosztani, hogy mindenkinek egyformán jusson. A burgonyát már kezdik szállítani, s reményünk van arra, hogy e hét végén az első kerületbeli lakosokat ki tudjuk elégíteni. Annyi burgonyát tudunk kiadni, hogy jövő év márciusáig mindenkinek elég lesz. Itt a közönség türelmére van szükségünk, mert csak így tudjuk az elosztást igazságosan és egyenlően eszközölni. Senkinek soronkívül nem adunk, mindenki megkapja a maga porcióját még ebben a hónapban.” Az alábbi bizakodó szavakkal zárták nyilatkozatukat: „Azt hisszük, hogy ez a tolongás az ügyosztálynál ebben a hónapban megszűnik, és bár rendkívüli rossz termésünk volt, mégis nagynehezen ki tudjuk elégíteni a közönséget. Ezt a hónapot ki kell bírnunk és türelmesnek kell lennünk, mert csak a közönség támogatásával és segítségével tudjuk mi is kötelességünket eredményesen teljesíteni.” A riporter a következő megjegyzést fűzte még a közleményhez: „Mi látjuk, hogy dr. Kiss Béla főjegyző este 7 órakor még a hivatalban dolgozik, Gyulavári Géza már hajnali 5 órakor kint van a közönség között, és dicséretes munkát végeznek emberfeletti erővel és kitartással, de hiába való nekik minden jóakaratuk és fáradozásuk, ha üres a konyhájuk.”420 Csatlakozhatunk e megállapításhoz, hisz a közellátás központosításából eredő zavarok valóban nem róhatók fel a helyi hatóságnak. S megfelel az igazságnak az is, hogy a városi szervek a körülményekhez képest igyekeztek mindvégig körültekintően és humánusan kezelni az ellátatlanok ügyét. 34. POLITIKAI ÉLET A HÁBORÚ IDEJÉN A szentesi függetlenségi pártkörök szorosabb együttműködésének kialakítására irányuló szervező tevékenység a háború kitörése következtében elakadt. A pártügyeket háttérbe szorították a háború fejleményeinek izgalmai, a mozgósítások, bevonulások, a hazafias felbuzdulásból indított társadalmi segélyakciók. A háborús mámor átmenetileg feledtette a kormányzattal szemben felhalmozódott sérelmeket, önkéntes passzivitásra, lojalitásra késztetve az ellenzéket és sajtóját. A szentesi függetlenségiek háborút éltető, az ellenzéki tevékenységet feladó magatartása egybeesett az országos ellenzéki pártközpontok állásfoglalásával és gyakorlatával. Az ellenzék önmérséklő magatartása mellett a kormányzat is gondoskodott arról, hogy a politikai élet minél keskenyebb mederbe terelődjék. Élve a háború esetére szóló kivételes rendelkezések tárgyában hozott 1912:LXIII. te.-ben nyert felhatalmazással, 1914. július—augusztus folyamán a kivételes rendeletek tömegét bocsátotta ki.421 420 AE, 1918. október 14. 421 CSML (SzF) 7467/1914. Polgm. ált. ír.; AE, 1914. augusztus 8.; Budapesti Közlöny, 1914. július 28.—augusztus 3. közötti számai. 243
