Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
Hasonló gondok mutatkoztak más közszükségleti cikkeknél is. 1917 januárjától jegyre lehetett kapni a cukrot és a petróleumot, de gyakran hetekre eltűnt az üzletekből. Az akadozva érkező kis mennyiség miatt a helyi hatóság márciustól csökkentette a fejadagot. A havonta beszerezhető tétel cukorból 1/2 kg, petróleumból 1/2 liter. A jegyrendszer miatt a kávéházak, éttermek nem adtak cukrot a kávéhoz. Problémák jelentkeztek a húsellátás terén is. Központi intézkedésre heti két hústalan napot vezettek be. A kormány felfüggesztette ugyan a vágatási korlátozásokat, de a takarmányrekvirálás miatt a lakosság nem tudott jószágot hizlalni.416 Szentes város képviselő-testülete augusztus 5-én rendkívüli közgyűlést tartott a közellátási nehézségek leküzdésével kapcsolatos teendők megvitatása céljából. Számos javaslat hangzott el, végül a képviselők úgy határoztak, hogy a megszaporodott közellátási és közélelmezési feladatok végzésére egy függetlenített ügyosztályt létesítenek. Az ügyosztály vezetőjévé dr. Kiss Béla h. jogügyi tanácsnokot választották meg, akit egyben felmentettek az egyéb közigazgatási teendők alól. Az új hivatal munkájának támogatására — véleményező és ellenőrző hatáskörrel — 10 tagú bizottságot alakítottak. S ami a legfontosabb, a közélelmezés finanszírozására kimondták 500 ezer korona hitel felvételét. Ezek az intézkedések természetesen nem hoztak gyökeres változást, de átmenetileg enyhíteni tudták a közellátás zavarait.417 Némi javulás volt várható a hadisegélyezettek helyzetében is. A bizakodásra az 1917:XIV. te. megjelenése adott okot, amely intézkedett a hadisegélyek felemeléséről. A te. szakítva a korábbi gyakorlattal, családtagonként állapította meg a segély összegét. Eszerint egy családtag havi 42 K-t, kettő együtt 71, három együtt 95 K-t, stb. kaphatott. Törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a hadisegély 25 %-os lakbérsegéllyel egészült ki. A törvény november 1-től lépett hatályba, de Szentesen — ahol 4500 hadisegélyezettet tartottak nyílván — az adminisztráció elhúzódása miatt csak 1918. február végétől folyósították a felemelt segélyeket. Az ügyintézés lassúsága, továbbá az a tény, hogy a megállapított segélyek összege nem állt arányban a nagy drágasággal, jogos elégedetlenséggel töltötte el a segélyezetteket. Ez jutott kifejezésre azon a nagyszabású tüntetésen, amelyre február 26-27-én került sor többszáz hadisegélyes asszony részvételével. A megmozdulás a segélyek további emelését nem tudta elérni, de hozzájárult ahhoz, hogy 1918. március 1-től az érintettek pontosan kapták az új összegeket 1917. november 1-től visszamenőleg.418 Az ország katasztrofális gazdasági helyzetén a kormányzat a központosítás fokozásával próbált segítem. A közélelmezés és a hadsereg ellátásának biztosítására újabb és újabb rekvirálást rendelt el. 1917 őszétől 1918 áprilisáig Szentesen négy alkalommal tartottak gabonarekvirálást, katonai segédlettel, rendkívüli szigorúsággal. Ugyancsak áprilisban a sertések, június-július folyamán pedig a szarvasmarhák rekvirálására került sor. Csongrád megyének összes 1460 db vágómarhát kellett leadnia, ebből Szentesre 368 db esett. Az új termést — amely Szentesen az átlagosnál is rosszabb volt — a kormány már a cséplőgépeknél lefoglaltatta, ezáltal a szabad forgalom teljesen megszűnt. A gabonalefoglalás a hadsereg és az ellátatlan hátországbeli lakosság élelmiszerbiztosí416 AE, 1917. január 16—20., január 27., február 8., február 21., március 4., március 31., április 4., október 4. 40 CSML (SzF) 89/1917. Közgy. jgyk.; AE, 1917. augusztus 6. 418 CSML (SzF) 2489/1918. Foisp. ált.ir.; Gaál Endre: Szentes az 1918—1919. évi forradalmak idején. 29—31. o. 241
