Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
tömeg gyűlt össze a fiatal pártvezér és a társaságában érkező vendégek — dr. Róth Endre, Laehne Hugó, Kun Béla, Reök István országgyűlési képviselők — fogadására. A 48-as körök zászlók alatt, zeneszóval vonultak az állomásra. A menet élén 54 lovasból álló díszbandérium haladt. A piactérig terjedő mintegy másfél kilométeres útszakasz két oldalán emberek ezrei tolongtak. A népgyűlés 10 órakor kezdődött a Tyűkpiac téren. Burián Lajos megnyitójában hangsúlyozta, hogy okulni kell az elmúlt országgyűlési képviselőválasztás szomorú tapasztalataiból, és a jövőre esedékes választáson egységesen, a párt megoszlása nélkül kell felvenni a küzdelmet. Ezek után átadta a szót az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt elnökének. Károlyi Mihály szintén kitért az elkövetkező választások fontosságára, majd hosszasan bírálta Tisza István politikáját, a szuronyokkal teremtett „békét”. Kijelentette, hogy a sokak által kívánt szebb jövőt csak akkor lehet megvalósítani, ha a nép széles rétegeit bevonják az ország irányításába. Szükséges az általános, egyenlő és titkos választói jog, mert enélkül nem lehet a jövő feladatát, a nemzeti demokráciát megteremteni. Az általános választói jog — hangsúlyozta Károlyi — csak eszköz, az igazi program: a nemzeti állam kiépítése, az ország gazdasági megerősítése. Nem szabad csak elvek és jelszavak után menni. Az okosság és józanság is közre kell hogy hasson egy párt politikájában. Elsősorban az ország érdekét kell nézni, az ország érdeke pedig egyszersmind az, hogy polgárai anyagilag erősek és fejlődésképesek legyenek. Az új korszak új jelszava: „Jog! Föld! Kenyér! ” Zárszavában összetartásra szólította fel a szentesi népet, mondván, hiába gondolnak ki a vezérek bármilyen jó haditervet, ha a katonák között nincs meg a győzelemhez szükséges fegyelem és összetartás.398 Az országos pártvezér személyes jelenléte pezsdítően hatott a szentesi ellenzéki pártkörök együttműködésére. A népgyűlést követő napokban a Szentesi 1, 11., III. Függetlenségi és 48-as Népkörök, valamint a Szentesi Kosuth Lajos Pártkör vezetői elhatározták, hogy egyezményt kötnek a jövő évi országgyűlési képviselőválasztás közös előkészítésére. Az egyezmény kidolgozását a pártkörök küldötteiből alakított nyolcas bizottságra ruházták. A bizottság nyomban munkához látott, és 12 pontban körvonalazta az együttműködés kereteit. A dokumentum mindenek előtt leszögezte, hogy: „A szentesi három függetlenségi és 48-as népkör és a Kossuth Lajos Pártkör minden az ország- gyűlési választással kapcsolatos ügyet közös érdekűnek nyilvánítanak, s minden ilyen ügyben egységes vezetés alatt, Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt név alatt járnak el.” Az országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos közös érdekű ügynek számít: a pártszervezés, a képviselőjelölés, a választással kapcsolatos mozgalmak, és maga a képviselőválasztás. Az egyezmény értelmében a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt ügyeit a párt központi választmánya és a párt közgyűlése intézik. A központi választmány 12 tagból áll, minden kör 3-3 tagot delegál. Elnöke az I. 48-as Népkör elnöke, akit akadályoztatása esetén a többi körök elnökei helyettesítenek. A közgyűlés 60 tagból áll, olyképpen, hogy minden kör 15-15 tagot delegál tagjai sorából. Elnöke a központi választmány elnöke, vagy helyettesei. Az egyezmény 9. pontja szerint: „Mind a négy kör erkölcsi kötelezettséget vállal arra, hogy a pártszervezés munkájában részt vesz, s hogy a közgyűlési határozatokat magára kötelezőnek elismeri és tagjaival szemben a párthűség oltalma alá helyezi.” Ugyanakkor: „Mind a négy kör választmányának jogában áll 398 AE, 1914. május 31., június 3., június 11., június 13.; SZL, 1914. május 31., június 14. 230
