Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
gyűlést Burián Lajos nyitotta meg, aki január óta ismét betöltötte az I. 48-as Népkör elnöki tisztségét. Az első szónok Jancsó Károly, az Országos Választójogi Liga kiküldötte volt, aki kifejtette, hogy 1848 óta komoly társadalmi változások történtek, új társadalmi osztályok lettek azóta hatalmassá, de nem változott az a rendszer, amelyik csak a kiváltságosoknak biztosít jogot, a dolgozó millióknak nem. Amikor rámutatott arra, hogy nincs joga azoknak törvényt hozni, akiknek parlamenti többsége lopott pénzen jött össze, Pass alkapitány figyelmeztette a szónokot, hogy tartózkodjék a gyanúsító és sértő kifejezésektől. Jancsó egy darabig még zavartalanul beszélt, de amikor felemlítette a készülő tömegsztrájkot, Zilaliy főkapitány felszólította, hogy hagyja abba beszédjét. Jancsó tiltakozott az eljárás ellen és nem akarta elhagyni a szónoki emelvényt, mire a főkapitány rendőrökkel rángattatta le az emelvényről. A tömeg első pillanatban nem tudta mi történt, de amikor az egyik rendőr túlbuzgóságból fellökte a szónoki pulpitust is, egyszerre óriási izgalom vett erőt az embereken. Tolongás, dulakodás támadt, a főkapitány a népgyűlés feloszlatását fontolgatta. Végül elállt ettől, mivel Tarnóczi Lajos református lelkész vállalta, hogy lecsillapítja a felizgatott embereket. Ez sikerült is. Tarnóczi beszéde közben megjelentek a csendőrök, akiknek láttára a tömeg ismét mozgolódni kezdett, de a szónok nyugalomra intő szavai ezúttal is hatásosnak bizonyultak. A gyűlés végén határozatilag kimondták, hogy Szentes népe elítéli a kormány politikáját, azt az országra károsnak, az alkotmányra veszedelmesnek tartja, éppen ezért kívánja a történt sérelmek orvoslását, a jogrend helyreállítását, s a hatalom éléről azoknak a férfiaknak az eltávozását, akik a jelenlegi rendszert meghonosították. Két nappal később kiderült, hogy a választójogi javaslat parlamenti előterjesztésének napjára — március 4-re meghirdetett általános sztrájkot az SZDP vezetősége az utolsó pillanatban lefújta, az egyesült ellenzék pedig az obstrukció megindítása helyett elégségesnek tartotta a képviselőház üléseinek bojkottálását. Ilyen körülmények között március 8-án nem volt semmi akadálya a Lukács-féle választójogi törvény- javaslat parlamenti elfogadásának.387 A szentesiek csalódottságát némileg felejtetni igyekezett az a nagyszabású ünnepség, amelyet a II. 48-as Népkör rendezett megalakulásának 25 éves évfordulója alkalmából. A zászlóavatással egybekötött ünnepségen részt vett Kun Béla országgyűlési képviselő, ár. Nagy György, az Országos Köztársasági Párt elnöke, küldöttséggel képviseltették magukat a hódmezővásárhelyi, mindszenti, szegvári és szentesi testvérkörök, valamint a helybeli társadalmi egyesületek. Üdvözölte a kört Justh Gyula, Kossuth Ferenc, Andrássy Gyula és számos vidéki pártkör.388 A bensőséges ünnep utóbb nem várt kellemetlenségek okozójává vált. Ezek elindítója a helyi kormánypárt lapja, a Szentes és Vidéke volt, amely május 3-iki számában támadást intézett Sima László körelnök ellen, azt állítva, hogy a zászlóavatási ünnepélyen köztársasági propaganda folyt, és ő maga is felcsapott a Köztársasági Párt agitátorává. A vádaskodás megértéséhez tudni kell, hogy a II. 48-as kör rendezvényén a díszvendégek között szereplő dr. Nagy György már a volt Függetlenségi és 48-as Balpárt tagjaként republikánus eszméket hirdetett. 1910 nyarán Hódmezővásárhelyen 3*7 CSML (SzF) 1891/1913. Polgm. ált. ir.: AE. 1913. március 4.. március 8.; SZL, 1913. március 6. 3** CSML (SzF) Sima-hagyatck — „Politika” c. dosszié; SZL, 1913. május 1—4.; AE, 1913. május 1-3. 225
