Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)

I. Abszolutista berendezkedés

Az 1849. szeptember 29-én kinevezett tisztikar tartósnak bizonyult, összetétele az elkövetkező két évben alig változott. A 23 főből álló elöljáróság személyi összetételét vizsgálva megállapítható, hogy többségük született szentesi, illetve olyan személyek, akik hosszú évek óta álltak Szentes város szolgálatában. Az elöljáróság soraiban 15 olyan akadt, aki a szabadságharc idején is tisztséget viselt. Iskolázottság szerinti megoszlásuk: 7 fő okleveles ügyvéd, ill. törvényt végzett, 2 fő egyéb oklevéllel rendelkezett, 12 fő 4—8, 2 fő 1—3 iskolát végzett. A többség beszélt és írt deákul és németül. Az elöljáróság átlag életkora 48 év. Erre a tisztikarra várt a cs. kir. hatóságok rendeletéinek feltétlen végrahajtása, a túlnyomórészt népszerűtlen utasítások foganatosítása.11

2. MEGTORLÓ INTÉZKEDÉSEK

Az ideiglenes polgári közigazgatás kiépítésével párhuzamosan kezdetüket vették a különféle megtorló intézkedések. Elsőként a szabadságharc idején vezető szerepet vállalt személyekre sújtottak le. 1849 augusztusában több volt városi elöljáró — Boros Sámuel, Vosits Ferenc, Pápay József, Farkas Lajos, Vecsery Zsigmond — vagyonát zár alá helyezték. A vagyonzárat ugyan még az év végén feloldották, de az érintett személyek megfigyelése tovább tartott.12

A kompromittáltak elleni igazi hajsza szeptember—október folyamán indult meg. Az első áldozat Hajdú Lajos 36 éves református iskolai igazgató lett. Az ellene felhozott vádak lényege az volt, hogy 1849. július 1-jén tanterme ablakából lázító beszédet tartott a szentesi népnek, melyben az előrenyomuló császári seregek elleni általános felkelésre buzdított, s erős kifejezésekkel szidalmazta az uralkodó édesanyját, mint minden baj okozóját. Ezt még „tetézte” azzal, hogy a lázító szózatot kinyomatta, s a nép között osztogatta. E vádak alapján Gyulai Gaál kerületi főbiztos szeptember 7-én elrendelte Hajdú Lajos elfogatását, s biztos őrizet alatt Szegedre szállítását. Ügyét az Aradon működő Cs. Kir. Rendkívüli Haditörvényszék tárgyalta. Tettét felségsértésnek minősítették, s 20 évi várfogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. (Hajdú Lajos kezdetben az olmützi, majd a józsefvárosi várbörtönben raboskodott. 1856-ban kegyelemben részesült. Kiszabadulása után a kisújszállási főgimnázium tanára lett. Ma utca őrzi nevét Szentesen.)13

Október végén Horváth Ferenc 30 éves ügyvéd, volt főjegyző, Szentes város szabadságharc alatti országgyűlési képviselője ellen indult eljárás. Elfogatását követően a Pesti Haditörvényszék elé állították. Több követtársával együtt kötél általi halálra ítélték, de mivel igazolni tudta, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásakor nem tartózkodott Debrecenben, utóbb kegyelemben részesült, s hazatérhetett szülővárosába.14

n CSML (SzF) 3354/1851. Megyefőnöki ir.

12 CSML (SzF) 937/1849. Megyefonöki ir.; 313/1849. Szentes Járás Cs. Kir. Főszolgabírójának levelezőkönyve (a továbbiakban Szolgabírói levelezőkönyv.)

13 CSML (SzF) 74, 370/1849., 790/1850., 3308/1851. Megyefőnöki ir.; 4—5/1849. Szolgabírói ir.; 170, 191/1849. Szolgabírói levelezőkönyv' PAP LAJOS: A szenteli református egyház története. Szentes, 1919. Kézirat II. köt. 56. o.; Hajdú Lajos adataira nézve SZÉL/1988. 22—24. o.; Labádi Lajos: Az 1848/49-es mártírok krónikása — Hajdú Lajosra emlékezünk. Szentesi Élet, 1993. július 24. (a továbbiakban SZEL).

14 CSML (SzF) 512/1850. Szolgabírói ir.; 515, 585/1850. Szolgabírói levelezőkönyv; 7447/1850. Megyefőnöki ir.; 37, 49/1851. Megyefonöki elnöki ir.; Horváth Ferenc adataira nézve SZÉÉ/1988. 27. o.; LabAdiLajos: Városunk első népképviselője — Horváth Ferencre emlékezünk. SZÉL, 1993. március 20.

21